Helicobacter pylori: a legelterjedtebb kórokozó

A világ lakosságának közel fele Helicobacter pylorival fertőzött. Ez a baktérium felelős a krónikus gyomorhurut-betegségek és a fekélyek nagy részéért.

Mi az a Helicobacter pylori?

A nyolcvanas években derült ki, hogy az igen gyakori, civilizációs betegségnek tartott gyomor- és bélrendszeri fekélyt is baktériumok okozzák. Barry J. Marshall és J. Robin Warren, ausztrál orvospárosnak köszönhető ez a felfedezés: gyomor- és nyombélgyulladásban szenvedő betegek szövetmintáiban addig nem ismert baktériumokat mutattak ki és tenyésztettek ki laboratóriumban 1983-ban.

Ez a Helicobacter pylorinak nevezett kórokozó felelős az emésztőrendszeri gyulladások és az azok talaján kialakult fekélyek nagy részéért, sőt, növeli az emésztőrendszeri tumorok kockázatát is.

Ha a Helicobacter pylorit felfedezik a szervezetben, akkor teljes kiírtására kell törekedni
Ha a Helicobacter pylorit felfedezik a szervezetben, akkor teljes kiírtására kell törekedni

Marshall professzor úgy ellenőrizte eredményeit, hogy saját magát fertőzte meg a felfedezett kórokozóval, amely ki is váltotta nála a feltételezett gyulladásos megbetegedést. Munkatársaival nemcsak a baktérium-fertőzés vérből és a kilélegzett levegőből való kimutatását, hanem a megfelelő antibiotikum-kombinációkkal történő kezelését is kidolgozta. Felfedezésüket 2005-ben Nobel-díjjal jutalmazták.

Mit támad meg a Helicobacter pylori?

A Helicobacter pylori a legelterjedtebb kórokozó, mely az emésztőrendszert támadja meg. A világon minden második ember fertőzött. Jelentős különbség van a fejlődő országok és a fejlett országok Helicobacter pylori fertőzöttsége között: a harmadik világ országaiban a felnőtt lakosság 80-90 százaléka, a fejlett országokban ugyanakkor csak a felnőttek 20 százaléka baktériumhordozó.

Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti. Jó hír azonban, hogy a fertőzöttek 85%-a soha nem tapasztal magán tüneteket, nem alakulnak ki nála krónikus betegségek. Nagyjából minden 15. fertőzöttnél alakul ki gyomorfekély, és mindössze 1-2% az esély arra, hogy gyomorrákhoz vezet a Helicobacter plyori fertőzés.

A Helicobacter pylori spirál alakú, mindössze 3 mikrométer hosszú, Gram-negatív festődésű baktérium. A korábban sterilnek vélt gyomornyálkahártya felszíni nyákrétegein belül telepszik meg, tulajdonképpen belefúrja magát a nyálkahártyába, hogy kiszabaduljon a savas környezetből. Emellett arra is képes, hogy a savas környezetet semlegesítse, méghozzá azért, mert sokféle enzim, többek között ureáz termelésére képes. Nem minden Helicobacter pylori okoz gyomorfekélyt vagy más betegséget, ehhez a baktérium által termelt ún. citotoxinok is szükségesek.

A Helicobacter pylori fertőző, ám az átviteli mechanizmus pontosan még nem ismert. A szakemberek szerint a legvalószínűbb afertőzésútja feco-orális jellegű, vagyis a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak vagy víz szájüregbe jutása. Nagyon ritka a szájból szájba terjedés (ezt csak néhány afrikai törzsnél tapasztalták), illetve nem bizonyított a szennyezett orvosi eszközök útján való átvitel. A rossz higiéniés körülmények között élőknél gyakoribbak a fertőzések (ezért is van, hogy a fejlődő országokban sokkal többen hordozzák a baktériumot).

Milyen bajokat okozhat?

A fertőzés számos betegséggel - krónikus vagy akut gyomorhurut, fekélybetegség, óriásredős gyomorhurut, gyomorrák - összefüggésbe hozható, de a fertőzés önállóan egyik kórképet sem váltja ki törvényszerűen, sőt a legtöbb fertőzöttnél nem is alakul ki semmilyen betegség. A Helicobacter pylori tehát önmagában nem jelenti azt, hogy mindenképpen megbetegszünk, inkább csak hozzájárul a kór kialakulásához, felerősíti a környezeti, genetikai és életmóddal összefüggő tényezőket.

Diagnózis és kezelés

Olyan betegségek meglétekor szokták javasolni a vizsgálatot, mint a gyomor- vagy nyombélfekély, a gyomorhurut vagy a dyspepsia. Szintén elvégzik a vizsgálatot gyomorrákos betegek közeli hozzátartozóinál, illetve gyulladáscsökkentő terápiák megkezdése előtt. Mivel a Helicobacter pylori alapvetően nem betegség, így tulajdonképpen csak azt lehet kideríteni, hogy jelen van-e a baktérium a szervezetben. A fertőzés kimutatására a következő lehetőségek vannak: szövettani vizsgálat gyomortükrözés során vett biopsziás mintából, ureakilégzési-teszt, Helicobacter pylori székletantigén-vizsgálat, tenyésztés biopsziás mintából vagy vérvétel.

Ha a Helicobacter pylorit felfedezik a szervezetben, akkor teljes kiírtására kell törekedni, főleg azért, hogy az alapbetegség is gyógyulhasson. Ennek ajánlott módja rövid ideig tartó, kombinált antibiotikum és savlekötő terápia. A kezelést követően 6-12 héttel az eredményt ellenőrzik. Ha sikertelen volt az első terápia, újabb hétnapos kúra indokolt, de már több gyógyszer kombinációjával. A második kúra sikertelensége esetén a baktérium tenyésztése és antibiotikum rezisztencia vizsgálata tanácsolható.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)