Szívtáji fájdalmak
Ha nem is maga a szív fáj, de a mellkasi fájdalmak bizony gyakoriak. Az általában a bal mellkasfélben, a szegycsont és a szív tájékán érzett fájdalom jellege is, oka is többféle lehet. Az angina pektoriszon kívül többek között okozhatja a magas rekeszállás (pl. puffadás) miatt a szív feltolódása és szívburokgyulladás is, előfordulhat, hogy nem is szíveredetű, hanem a mellhártyagyulladás, a bordaközi izmok vagy idegek megbetegedése, a nyaki gerincoszlop csigolyáinak meszes felrakódása (az itt kilépő idegek nyomása) van a háttérben, sőt, lehet szervi ok nélküli ideges panasz is. A különböző eredetű fájdalmak elkülönítése, okának meghatározása szakorvosi feladat, és nem is könnyű: a betegek ugyanis nehezen tudják leírni, megfogalmazni az érzéseiket, tüneteket. A diagnosztikát szerencsére ma már sokféle műszer segíti, az EKG készüléktől a különböző képalkotó eljárásokig.
Az angina: figyelmeztetés
Az angina pektorisz időnként jelentkező, viszonylag rövid ideig tartó, heves, szívtáji, szorító-markoló jellegű fájdalom, többnyire a szegycsont táján vagy attól balra lép fel. Kisugározhat a bal karba, vállba, a hátba is. Gyakran halálfélelemmel, gyengeséggel, nehézlégzéssel, hideg verejtékezéssel is párosul. Kiválthatja fizikai megterhelés, de idegi-lelki megrázkódtatás is. Az angina fontos figyelmeztetés a beteg számára, hogy a szíve nem kap elegendő, oxigénben dús vért a normális működéshez. Nem szívroham, de olyan betegség, amely súlyosbodva szívrohamot okozhat. Az angina ugyanis a szívkoszorúér-szűkület tünete. Az érszűkület úgy alakul ki, hogy az artériák falán zsíros-meszes felrakódások, plakkok keletkeznek, csökken az ér áteresztő képessége, egyre kevesebb vér és oxigén jut a szívbe. A beteg ebből sokáig semmit nem érez, de ha például fokozott terhelés hatására megnő a szív oxigénszükséglete, jelentkezhetnek az angina tünetei. Ha a plakk vagy egy vérrög teljesen elzárja az artériát, megáll a véráramlás, a szívizom nem jut oxigénhez, így működése leáll, és az izomfal károsodik is - ez az oka a szívrohamnak, a miocardiális infarktusnak.
Kockázati tényezők
A koszorúér-szűkület - és az ezt jelző angina pektorisz - kockázatát növeli a genetikai hajlam, vagyis, ha már előfordult szívbetegség a családban. Az ok nélküli aggodalom is felesleges, de nem árt végiggondolni: nagyszüleinknek, szüleinknek, testvéreinknek volt-e valaha szív- érrendszeri jellegű betegsége. Ennél is meghatározóbbak azonban az érintett saját körülményeihez, az életmódjához, netán elhanyagolt betegségéhez kapcsolódó tényezők: a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, emelkedett vércukorszint, az egészségtelen életmód, a dohányzás, a zsíros, koleszterindús ételek fogyasztása, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgás hiánya, a nagyfokú stressz.
Lépni kell!
A figyelmeztető jeleket nem lehet eléggé komolyan venni: bizony, a magyar halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A magas vérnyomás és szövődményei, kapcsolódva az egyéb rizikófaktorokhoz, mint a stressz, a dohányzás, az elhízás, a vérzsír-problémák (az ezekből következő érelmeszesedés) és a cukorbetegség veszélyeztetik leginkább szívünk, ereink egészségét. Ne áltassuk magunkat: a felsoroltak közül akár egy érintettség is elég a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához! Márpedig hazánkban minden harmadik ember magas vérnyomással, minden második pedig túlsúllyal küzd... Ezeket mielőbbi szűréssel jó lenne felfedezni és ennek megfelelő lépéseket tenni - mindez első körben a családorvosok feladata, szükség esetén ők küldik aztán a szakrendelőbe további kivizsgálásra. Ha a beteg veszélyeztetettnek érzi magát és aggódik, először a háziorvosával beszélje meg a szükséges teendőket. Az orvos utasításainak betartása adott esetben hosszú éveket, magát az életben maradást jelentheti! A kezelés mellett életmódváltásra lesz szükség: egészséges, szívvédő táplálkozásra, szükség esetén súlycsökkentő diétára, a dohányzás elhagyására és aktívabb életre, több mozgás beiktatására. Ezek fontosságára csak egy példa: tíz kilogrammos súlycsökkenés húsz egységgel is csökkenti a szisztolés vérnyomásértéket.
Vészhelyzetben
A fentebb leírt vizsgálati eljárások arra a szerencsés esetre vonatkoznak, amikor még van idő a házi- és szakorvosi vizsgálatra, a beteg életének egészségesebbé tételére. Mindezektől függetlenül, ha egy negyven év feletti férfi vagy egy 45 év feletti nő mellkasában váratlanul nagy területre, egész mellkasra kiterjedő nyomó, szorító fájdalom jelentkezik, légszomjat érez, verejtékezéssel, rosszulléttel együtt - akkor egy percet sem szabad várni, hanem azonnal a mentőket kell hívni hozzá a 104-es telefonszámon. Ezek az alarmírozó jelek ugyanis szívinfarktusra utalnak, amely fiatalok körében is bekövetkezhet, akkor is, ha az illető addig teljesen egészségesnek tudta magát, akár negatív EKG lelet birtokában is. Kardiológusok körében jól ismert, hogy létezik olyan szívprobléma, amelynek első jele - ha perceken belül nem érkezik szaksegítség - akár a hirtelen halál bekövetkezte is lehet. Az addig tüneteket nem okozó érelmeszesedés, szűkület ugyanis váratlanul elzáródhat egy időjárási front, egy cigaretta véralvadékonyságot fokozó hatása, vagy egy fizikai erőkifejtés, stresszhatás miatt. Ha a mentő idejében az erre kialakított szívcentrumok valamelyikébe ér vele (Budapesten nappal három, éjjel egy ilyen tart ügyeletet), akkor van esély a megmentésére.
