Magas a koleszterinszint esetén az orvos elsőként általában azt tanácsolja, hogy diétával próbáljuk meg csökkenteni a bevitt zsír és koleszterin mennyiségét. Azonban egyeseknél a diéta ellenére a következő laborvizsgálat is magas koleszterin- és vérzsírszintet mutat. Ekkor van szükség arra, hogy gyógyszerekkel csökkentsék a vérben lévő zsírok szintjét. Koleszterint ugyanis nemcsak a táplálékkal viszünk be a szervezetünkbe, hanem a májunkban is viszonylag jelentős mennyiségben képződik.
Egyeseknél emiatt a diéta ellenére is magasabb lehet a koleszterinszint, mert a szervezete túl sokat termel belőle. Gyógyszerészi szemmel nézve azonban különböző hatóanyagokkal is gátolhatjuk a májban a koleszterin képződését, illetve segíthetjük a koleszterin és a zsírok vérből sejtekbe való jutását, ahol lebomlanak, és aztán tápanyagként, energiaforrásként hasznosulnak.
Miért káros a magas koleszterin- és vérzsírszint?
Ha az erek belső sejtrétege különböző okok miatt károsodik, annak számos következménye lehet, például nem termelnek elegendő mennyiségben értágító hatású anyagokat, így nem tudják az ér belső átmérőjét megfelelően szabályozni. A másik káros hatás az, hogy ezeken a helyeken fehérvérsejtek tapadnak ki az ér belső falára, ott helyileg tovább károsítják az érfalat.
Ráadásul felhalmozzák a vérben keringő nagy mennyiségű koleszterint és zsírt, és így megduzzadnak, úgynevezett plakkok keletkeznek, melyek tovább csökkentik az ér átmérőjét. Később ebbe a lerakódásba mészsók kerülnek, ezt a folyamatot nevezik érelmeszesedésnek.
Ha a plakk megreped, felszakad, darabkák szakadhatnak le róla, melyek az érpályában sodródva bárhová eljuthatnak a testben, és ahol megakadnak, ott elzárják a vér útját, ezzel szövetelhalást okozva. Másik negatív hatás, hogy a megrepedt plakkra a véralvadásért felelős vérlemezkék kitapadnak, mert azt érzékelik, hogy megszűnt az érfal folytonossága, és el kell zárniuk a rést. Ezzel azonban nagy kárt okoznak, mert helyileg tovább szűkítik az eret.
Érelmeszesedés a szívet ellátó koszorúereken is gyakran keletkezik. Azonban ha itt történik probléma, az szívinfarktushoz vezet. Klinikai vizsgálatok szerint a koleszterin és vérben lévő zsírok szintjének csökkentésével jelentősen csökkenthető a szívinfarktus kockázata.
A sztatinok hatása
A sejteknek folyamatosan szükségük van koleszterinre és zsírokra. A koleszterinre azért, mert a sejthártya felépítésében jelentős szerepet játszik, ráadásul abból keletkeznek a mellékvesében a nemi hormonok, valamint az epében található epesavak is. Mivel csökken a mennyisége, a szervezet igyekszik a saját igényeit kielégíteni, hogy a nélkülözhetetlen anyagok szintézise ne szenvedjen csorbát.
A vérből felveszi a koleszterint és a zsírokat együtt szállító fehérjéket - amelyeket LDL-nek, hétköznapi néven " rossz koleszterinnek " nevezünk - ennek következtében csökken a vér koleszterin- és zsírsav-szintje. Enyhén a HDL, vagyis a "jó koleszterin" szintjét is emelni tudják a vérben. Ennek az anyagnak védő hatást tulajdonítanak, ugyanis a szövetekből a vérbe jutott koleszterint megköti, és ezzel anyagcseréjét a helyes, egészséges irányba tereli.
Sok egyéb pozitív hatásuk is van a sztatinoknak, például javítják az erek belső falának funkcióját, a már kialakult plakkokat stabilizálják (vagyis nem engedik, hogy megrepedjenek), gátolják az LDL erekre kifejtett káros hatását, az ér szűkületét a károsodás helyén, és a vérlemezkék negatív hatásait is csökkentik. Mivel összetett hatást fejtenek ki, nagyon jól alkalmazhatók az érelmeszesedés következményeinek megakadályozására, az infarktus megelőzésére, és a koleszterin- és vérzsír-szint csökkentésére.
Fontos tudnivalók a sztatinokkal kapcsolatban
A sztatinokat este kell bevenni, mert a szervezetben a koleszterin előállítása éjszaka aktívabb, így erősebb hatást tudunk elérni velük. A sztatinokra jellemző, hogy kevés mellékhatás fordul elő alkalmazásuk során, néha gyomor-bélrendszeri problémák, vagy a májenzimek szintjének emelkedése jelentkezhet. Az egyik legsúlyosabb, de általában időben felismerhető mellékhatásuk az izombántalmak, izomfájdalom kialakulása, tudományos nevén rabdomiolízis. Ez valószínűleg a koleszterint előállító enzim gátlása miatt alakul ki, emiatt károsodik az izom, belőle fehérjék szabadulnak fel, melyek először a vérben érnek el magas szintet, majd a vesén át ürülnek.
A rabdomiolízis kialakulásának valószínűségét növelheti, ha eritromicin antibiotikumot, amiodaron vagy verapamil hatóanyag-tartalmú szívritmuszavar ellenes szert szed a beteg, mert ezek a szerek csökkentik a sztatinok lebomlását, vagyis megnő a vérben a jelenlétük. Kevés esetben ellenjavallottak, csupán hatóanyag-allergia esetén, illetve várandósság alatt nem szedhetők, ekkor ugyanis a koleszterin előállításának csökkentése káros hatású lehet a fejlődő magzatra.
Kombináljuk az előnyös hatásokat!
A koleszterin- és zsírszegény diétával sokszor nem lehet elérni a kívánt eredményt, azaz a várt koleszterinszint-csökkenést. Ezért a legtöbb szakorvos szerint csak a kombinált kezeléstől, azaz a diéta és a koleszterinszint -csökkentő gyógyszerek együttes használatától lehet érdemi javulást várni. Ha csökken a koleszterinszint, természetesen a vele kapcsolatos szövődmények kockázata is kisebb lesz, ezért érdemes kezelőorvosunk minden tanácsát megfogadni, a gyógyszert az előírás szerinti adagban és ideig alkalmazni, a diétát pedig szigorúan betartani. Étrendünkben azonban kihasználhatjuk azt a tényt is, amelyre néhány évvel ezelőtt mutatták rá a kutatók: a növények "koleszterinje" a szterinek nemhogy nem emelik a vérben lévő koleszterin szintjét, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentik azt. A fitoszterinek szerkezete ugyanis nagyon hasonlít a koleszterinéhez, így a bélrendszerünkben a felszívódás során gyakorlatilag "versenyez" azzal, és kiszorítja egy részét. A felszívódni nem tudó koleszterin aztán kiürül a szervezetből.
Mivel a kívánt hatás eléréséhez azonban jelentős mennyiségű zöldséget kellene fogyasztani, érdemes elgondolkodni a növényi szterint tartalmazó táplálékkiegészítők használatán is. Kérdezze meg orvosát is, ha étrendkiegészítő szedését tervezi!
