A statisztikák azt mutatják, hogy minden második embernél, aki rendszeresen látogatja a teniszpályát, legalább egyszer kialakul teniszkönyök. A páros labdajátéknál annyira tipikus a betegség előfordulása, hogy innen kapta a nevét is, ezzel együtt bármilyen gyakran ismétlődő fizikai megerőltetés hatására megbetegedhet. Tehát veszélyben van akkor is, ha zongorázik, folyton a számítógépe vagy a telefonja billentyűzetét nyomkodja, sokat ás, lapátol, emel, dob vagy más nehéz fizikai munkát végez. Ugyancsak kockázatos a 30 és 50 közötti életkor, a probléma előfordulása ugyanis ebben a korosztályban a leggyakoribb.
A teniszjátékosok biztosan nem dicsekednek vele, ha fáj a könyökük: szakemberek szerint elsősorban azoknál jelentkeznek a tünetek, akik ritkábban járnak edzeni, rossz technikát alkalmaznak vagy éppen az ütőjük nem megfelelő. Elsőként jellemzően a fonákütéseknél lépnek fel kellemetlen panaszok. Elsősorban az alkar túlerőltetése áll a háttérben, a túlzott igénybevétel miatt íngyulladás, kötőszöveti gyulladás és csonthártyagyulladás alakul ki. De nézzük, hogy pontosan hogyan.
Egy kis anatómia
A könyökben három csont érintkezik egymással: a felkarcsont, valamint az alkar két csontja, a singcsont és az orsócsont. A felkar végződésénél apró dudorok találhatóak, amelyekből az alkar izmai erednek. Az alkarizmok a könyök felőli oldalról, pontosabban annak dudorairól indulnak, és a csuklón vagy az ujjakon végződnek. A könyök egyébként egy ízület, amelyet izmok, inak és szalagok fognak össze. Jellemzője, hogy síkban hajtja végre a mozgást, ezért az úgynevezett csapó- vagy csuklóízületek csoportjába tartozik. Ha az ízületet megterheljük, erős fájdalmat érzünk.
Azok a fránya kicsi mozdulatok
Az alkar feszítőizmai hosszúak, gyakorlatilag a felkartól a kézfejig futnak. Ennek következtében még olyan apró mozdulatok, mint például a csukló behajlítása, is azt eredményezik, hogy az izmok jelentősen megrövidülnek. Ilyenkor nagy erőt fejtenek ki azokra a pontokra, ahol a csontokhoz tapadnak. Az izmok az inakkal kapcsolódnak a csontokhoz, a tapadás helyén pedig csonthártya helyezkedik el. Az apró mozdulatsorok ismétlése miatt ezért nemcsak az izmok szenvedik el úgynevezett mikrotraumák sorozatát, hanem az inak és a csonthártya, valamint a környezetükben lévő kötőszöveti állomány is. Az ismétlődő traumák pedig gyulladáshoz vezetnek. A bajt tetézi, hogy a csonthártya tele van idevégződésekkel, azaz gyulladás esetén sok-sok ideg küldi tovább az agyba a fájdalom üzenetét.
Szinte kibírhatatlanul tud fájni
Először a könyök és a csukló behajlításakor érezhetjük a fájdalmat, méghozzá az alkar külső oldalán. A fogó, szorító és csavaró mozdulatoknál okoz ez nehézséget. Azaz problémát jelenthet egy kilincs elfordítása, az írás tollal a kezünkben vagy éppen egy egyszerű üdítős palack kupakjának lecsavarása. Tipikus tünet az izomgyengeség is, ezért akkor is gyulladásra kell gyanakodni, ha azt tapasztaljuk, hogy folyton elejtünk tárgyakat, valamiért nem tudjuk azokat megtartani a kezünkben. Később maga a könyök is bedagad és rendkívül érzékennyé válik - már akkor is, ha az orvosi vizsgálat közben finoman megnyomják. Emellett a fájdalom gyakran kisugárzik, ezért megjelenhet az érzet a csuklóban és a vállban is.
Hasonló, de mégis más: a golfkönyök
A tünetek rendkívül hasonlítanak a teniszkönyökéhez, lényeges különbség azonban, hogy ebben az esetben nem a külső, hanem a belső könyökdudor körül alakul ki a gyulladás. Ilyenkor ugyanis az alkar hajlító izmait terheltük túl, amelyek éppen a belső könyökdudornál kapcsolódnak a csonthoz. Következésképpen nem a könyök külső, hanem a belső oldalán jelentkezik a fájdalom is.
Mi a megoldás?
Pihentetés
Az első dolgunk, hogy tehermentesítsük az ízületeket, nyugalomba helyezzük az alkart. A szakemberek jegelést is szoktak javasolni.
Gyógytorna
Sokat segíthet az alkar izmainak nyújtása, illetve a megfelelő gyógytorna. Ne legyünk azonban türelmetlenek, mert a kezelés várhatóan csak hosszabb távon hoz eredményt. Sokszor előfordul, hogy a teljes gyógyuláshoz több hónapnyi szorgalmas gyógytornára is szükség van.
Hialuron
A hialuron természetes, az emberi szervezetben, így a kötőszövetekben, inakban, illetve csonthártyában előforduló anyag. Ha a csont és az ín találkozásába injekciózzák, csökkenti a gyulladást, valamint elősegíti a sérült szövetek regenerálódását.
Lökéshullám-terápia
A módszer lényege, hogy a szervezet saját gyógyító rendszerét aktiválják magas energiatartalmú hanghullámokkal. A hanghullámok hatására az izmok és az inak vérellátása nő, gyorsul az anyagcsere és az oxigénellátás, így távoznak a gyulladást okozó anyagok is.
Műtét
Végső esetben szokták alkalmazni, amikor már minden kezelés hatástalannak bizonyul. Nem számít nagy beavatkozásnak. Lényege, hogy az alkar feszítőizmainak kiindulópontját a csonthártyával együtt leválasztják és meghosszabbítják, illetve az izmokat borító hártyát is bemetszik. A műtét után több hét pihenés szükséges.
