Ficam
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek sokasága teszi lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal kialakult szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, de extrém erőhatásokra mégis könnyen sérülnek. A különféle ficamok az aktív sportolók "rémálmai", hiszen őket érinti ez a fajta sérülés leginkább. Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi porcfelszínek - vápa és az ízületi fej - baleset következtében elmozdulnak egymástól. Meg kell különböztetni részleges ficamot (subluxatio) és teljes ficamot (luxatio). Az előbbinél az ízületi felszínek - a fej és az ízületi vápa - eltávolodnak egymástól, így az ízületi rés megnagyobbodik, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de a fej az ízületen belül marad. Teljes ficam esetén a vápa és az ízületi fej teljesen eltávolodik egymástól. A leggyakrabban a vállban, a könyökben és a térdben alakulnak ki ficamok, de előfordulhat - sportolás közben - akár ujjízületben is. A teljes ízületi ficamok esetén a sérült ízület rendkívül fájdalmas lesz, megduzzad, és mozgása beszűkül. Az ilyen ízületi sérülés torz, deformált ízülettel jár. Az érintettnek az ilyen ficamok jelentős mértékű fájdalmat okoznak, de a külső szemlélő számára is jól észrevehetők a ficam jelei: az ízület furcsa szögben áll, esetleg alakja is megváltozott (például dudorokat vagy bemélyedéseket figyelhetünk meg, melyeknek nem kellene ott lenniük).
Gyakran előfordul, hogy a baleset helyszínén egy laikus megpróbálja a ficamot helyretenni, ami óriási veszélyt rejt magában, hiszen ezzel előidézhetjük az ízületi vápa vagy fej törését, valamint a szalagok szakadását. Az is előfordulhat, hogy ilyen esetben ideg- és érkárosodás jelentkezik. A ficamok esetén az a legfontosabb, hogy először a sérült ízületet helyezzük nyugalomba, hűtsük hidegvízzel, ha rendelkezésre áll jég, akkor azzal. A szóban forgó ízületet semmilyen módon ne terheljük, és az érintettet vigyük szakorvoshoz.
Rándulás
Rándulásról akkor beszélünk, ha sérülés következtében az ízületi felszínek eltávolodnak egymástól, a tok és az ízületi szalagok extrém módon megnyúlnak, részlegesen elszakadnak, de az ízesülő csontvégek nem távolodnak el egymástól, vagyis a csont feje az ízületi vápában marad.
A rándulás a legtöbb esetben komoly fájdalommal, duzzanattal és vérömlennyel jár együtt. Az ízület mozgástartománya jelentősen beszűkül és már apró mozgatásra is nagy fájdalmat vált ki. Ránduláskor a sérült ízületet nyugalomba kell helyezni, például a kart fel kell kötni, a lábat pedig fel kell polcolni, és fontos a sérült ízület hűtése, majd rugalmas pólyával (fásli) történő rögzítése.
Ha szakad...
Ha az ízületre extrém terhelés, illetve erő hat, akkor részleges vagy teljes szalagszakadás alakul ki. A szalag részleges szakadása során az ízület stabilitása megmarad, de az ízületben duzzanat és erős fájdalom jelentkezik.
Extrém erő hatására az is előfordulhat, hogy a szalag csontdarabbal együtt szakad le a tapadási helyéről. Teljes szakadásnál a szalag oly mértékben sérül, hogy az érintett ízület instabillá válik. Ez azt jelenti, hogy funkcióját nem, vagy legalábbis nem teljesen tudja ellátni, hiszen az ízületi feszesség megszűnt. Kisebb mértékű ízületi instabilitás esetén csak fájdalmat érzünk, nagyobb mértékűnél akár extrém mozgások is kiválthatók külső hatásra az ízületből (pl. asztalfiók-teszt).
Szalagsérülések leggyakrabban a bokában, térdben, könyökben, csuklóban és a vállban fordulnak elő. A sérült ízületben komoly fájdalom, vérömleny és duzzanat jelentkezik. Ilyenkor a sérült végtag mozgatása erős fájdalommal jár.
Ha sportolás vagy más fizikai igénybevétel esetén nincs kellőképpen bemelegítve az ízület, akkor sajnos egy rossz mozdulatnál is előfordulhat szalagszakadás, aminek a gyógyulása több hetet is igénybe vehet.
