Az alsó háttájéki fájdalom gyakori probléma, amely életkortól függetlenül bárkinél jelentkezhet. Egy 2015-ös felmérés szerint a világ lakosságának több mint 7 százalékánál – azaz nagyjából 540 millió embernél – ez a fájdalom olyannyira erős, hogy akadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését is. Nem véletlen, hogy világszerte a rokkantság egyik vezető oka - írja témát feldolgozó cikkében a Medical News Today.
Kialakulásában fokozott szerepet játszhatnak bizonyos életmódbeli tényezők, mint a nehéz fizikai munka, az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás. Ám az esetek többségében az alsó háttájéki fájdalmat kiváltó konkrét okot nehéz meghatározni: fertőzés, gyulladás, egy rossz mozdulat, vagy akár csigolyatörés, esetleg rosszindulatú daganatos megbetegedés is kiválthatja.
Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni
Mivel meglehetősen általános és gyakori problémáról van szó, a hátterében meghúzódó ok olykor sokkal prózaibb és könnyebben orvosolható, mint elsőre gondolnánk. Számos tanulmány kimutatta például, hogy a rossz alvásminőség és a hátfájás összefügghet, ahogy azt is, hogy a rossz alvás gyakori a hátfájástól szenvedő betegek körében.
Hogy is van ez?
A kínai Zhejiang Egyetem kutatói friss – a Frontiers in Neuroscience című szaklapban publikált – tanulmányukban az alvászavarok és a hát alsó szakaszán jelentkező fájdalom közötti ok-okozati összefüggéseket vázolták. Az ehhez alapul szolgáló vizsgálatba közel 337 ezer, egyesült királyságbeli embert vontak be, hogy genetikai információik elemzésével azonosítsák az egyes tulajdonságokkal összefüggésbe hozható géneket.
A kutatók olyan résztvevőket kerestek, akiknek genetikai információi bizonyos típusú alvászavarokhoz – álmatlansághoz, nappali álmossághoz, túl rövid vagy éppen hosszú alvásidőhöz – kapcsolódtak. Statisztikai elemzések alapján arra jutottak, hogy az álmatlanság és az alsó háttájéki fájdalom kialakulása között kétirányú oksági kapcsolat van: vagyis az álmatlanság okozhat háttájéki fájdalmat, és fordítva. Azt is megállapították, hogy a rövid vagy hosszú alvásidőre való genetikai hajlam nem növelte az alsó háttájéki fájdalom kockázatát.
Az eredmények azért jelentősek, mert segíthetnek a szakembereknek abban, hogy kitalálják, hogyan lehet javítani a fájdalom kezelésre szolgáló jelenlegi terápiák hatékonyságán, emellett lehetővé teszik, hogy újszerű kezeléseket kísérletezzenek ki - ezt már Jie Sun, a Pekingi Egyetem orvosa mondta a Medical News Today-nek. Véleménye szerint az alvászavarok és a krónikus fájdalom összefüggésének megértése célzottabb és eredményesebb kezelésekhez vezethet.
A megoldás azért nem ennyire egyszerű
Mint sok más tanulmány esetében, itt is voltak korlátok: a vizsgálatba bevont résztvevők például európai felmenőkkel bírtak, ezért a kutatók szerint az eredmények nem biztos, hogy kivetíthetők más etnikai csoportokra is. A szerzők azt is elismerték, hogy a tanulmány során nem vették figyelembe az alvászavarok minden lehetséges típusát, és a pleiotrópia (amikor egy gén két vagy több tulajdonságot befolyásol) eredményekre gyakorolt lehetséges hatását sem zárták ki.
