A világnap alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete, az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület és a Májbetegekért Alapítvány tájékoztattak az aktuális hazai hepatitis-helyzetről.
Magyarországon nagyságrendileg 100 ezer ember él hepatitis B vagy C fertőzéssel, közel felük nem is tud róla. "Ez a százezer ember minden egyes perccel halad a vírus okozta májzsugor és májrák felé" - mondta dr. Makra Mihály, a Májbetegekért Alapítvány kurátora. A hepatitis B és C vírusok legveszélyesebb tulajdonsága ugyanis, hogy tünet nélkül akár 10-50 éven át lappanghatnak, mely idő alatt olyan idült gyulladást okoznak, ami májzsugor és végül májrák kialakulásához vezet. A vírusfertőzés időben történő felfedezésével és meggyógyításával mindez megelőzhető.
A hepatitis C vírusát 1989-ben fedezték fel, s hazánkban 1992 óta szűrik a vérkészítményeket erre a kórokozóra. A napjainkban hepatitis C vírusfertőzésben szenvedők nagy része 1992 előtti egészségügyi ellátás (vérátömlesztés, egyéb vérkészítmények, nagyobb műtétek) során fertőződött meg. Manapság a C vírus hepatitis az intravénás vagy intranazális (orron keresztül, szippantással) kábítószer-élvezők között, és olykor tetoválással terjed. Az egészségügyi ellátás során szerzett friss fertőzés ritka.
Előfordulhat, hogy fel nem fedezett fertőzött személy családtagjait megfertőzi például közös borotvahasználattal, vagy ha vérzésének ellátása során közvetlen vérkontaktus keletkezik. "Tudnunk kell ugyanis, hogy a vírus nyállal, érintéssel nem terjed, vér útján viszont igen" - tájékoztatott Dr. Werling Klára, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének elnöke. Az egyesület 2003-ban alakult, legfontosabb céljai a betegek felvilágosítását és támogatása.
A betegek a fizikai szenvedéseken túl számos lelki terhet is hordoznak: fertőzőképességük miatt családi és munkahelyi problémákkal találkoznak, sőt az egészségügyi ellátásban is hátrányt szenvedhetnek. Például számos esetben a fogászati kezeléskor elutasítják őket, ha felvállalják betegségüket. Jogaiknak érvényesítése csak állandó küzdelem árán valósítható meg, ám ezek eredménye is gyakran kétes. Megállapítható, hogy az idült vírusos májbetegségben szenvedő betegeket általában teljesen indokolatlanul és rendszeresen sérelmek érik, jogvédelmük pedig esetleges. "Ma Magyarországon nagyon fél mindenki, hogy meghal, ha egy fertőzöttel találkozik" - fejtette ki Veiglinger Béla, az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület elnöke.
Mit lehet tenni?
A hepatitis B vírusfertőzés elleni oltással a betegség megelőzhető. A hepatitis B és C vírusokkal fertőzöttek korai felismerése és meggyógyítása életminőségük jelentős javulását eredményezi, valamint megelőzi a májzsugor és a májrák kialakulását.
Új remény
2011 májusában az Amerikai Gyógyszerügyi Hatóság 10 nap különbséggel törzskönyvezte az első két új, a hepatitis C vírus ellen direkt ható, proteázgátló gyógyszert; 2 hónappal később az Európai Gyógyszerügyi Hatóság is mindkét gyógyszert törzskönyvezte. E gyógyszerek a hepatitis C vírus fehérjebontó enzimjét (proteázt) bénítják, amely gátolja a vírus szaporodását. Mindkét szer csak az 1. genotípusú Hepatitis C vírus ellen bizonyult igazán hatásosnak (Magyarországon ez több, mint az esetek 95 százaléka). Mindkét szer kizárólag hármas kombinációban, pegilált interferonnal és ribavirinnel együttesen alkalmazható. Hármas kombinációban alkalmazva 63-75 százalék körülire emelik a korábban nem kezelt betegek gyógyulási arányát, és a korábbi kettős kezelésre meg nem gyógyult betegeknél is sikerrel alkalmazhatók, azaz a betegek 59-66 százaléka meggyógyítható.
Nehézségek
Több mint egy évvel az Amerikai és az Európai Gyógyszerügyi Hatóság engedélyezése után már számos európai országban támogatással elérhetőek a gyógyszerek, de hazánkban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár még nem támogatja az új gyógyszerek használatát.
Háttéranyagok
Magyarország kevés szempontból kerül a dobogó első helyére Európában vagy a fejlett ipari országok között. Ezen kevesek egyike a betegen eltöltött életévek száma, a másik a májbetegségek okozta halálozás.
- AIDS okozta halálozások száma Magyarországon 2009-ben: 9 fő
- TBC okozta halálozások száma Magyarországon 2009-ben: 39 fő
- Májzsugorban elhunytak száma: 5000 fő/év
- A májzsugorban elhunytak 30 százaléka hepatitis B és C vírusfertőzés következménye: 1500 fő/év
A szomorú adatokra számos magyarázatot adhatunk, melyek közül azonban kevés tényezőt tudunk megváltoztatni. A megváltoztatható tényezők között lényegesnek tekinthető a fertőző májbetegségek és különösen az idült májgyulladások elleni küzdelem. Ennek módjai:
1. A betegségek felismerése szűrővizsgálatokkal.
2. A fogékonyak, illetve a lakosság oltása (hepatitis B esetén lehetséges).
3. Az idült vírus hepatitisben szenvedők kezelése, meggyógyítása.
