Hallás

Ismerős az átmulatott éjszaka után jelentkező fülzúgás, sípolás? A hangos zenétől általában nem a dobhártya szakad be (bár ez is lehet a fülzúgás oka), hanem a szőrsejtek sérülnek meg.

Csengés, zúgás, búgás - a tinnitusra, azaz fülzúgásra panaszkodókat állandóan zavarja eg kellemetlen zaj a fülükben. Kutatók kimutatták: e páciensek másképp dolgozzák fel az érzelmeket. A felfedezés új kezelési módszerekhez is vezethet.

A fülzsír, a dobhártya sérülése, vagy a fülgyulladás mind úgynevezett vezetéses hallászavart okozhat. A halláscsökkenés mértéke és a probléma kezelése nagyban függ a kiváltó októl.

Washingtoni kutatók azon dolgoznak, hogy visszahozzák az elvesztett hallás képességét. Túlságosan futurisztikus az elképzelésük? Tanulmányukból kiderül!

Svájci és amerikai kutatók szerint egy génmódosított vírus segíthet abban, hogy ha csak részlegesen is, de megszüntethessék a csecsemőkorban jelentkező hallásvesztés egy típusát.

Az embereknek legfeljebb napi egy órát kellene csak zenét hallgatniuk, mert hallásukat így tudják a legjobban védeni - mondja az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Van, amikor nem elég egy fül mögé, diszkréten elhelyezhető hallókészülék, ilyenkor műtéti úton behelyezhető implantátumokra, hallásrendszerekre van szükség. Ezek segítségével a súlyos hallásproblémával élő páciensek is képesek lesznek a jó minőségű hallásra és beszédértésre.

Utazunk reggel a buszon vagy a metrón, és akármerre nézünk, zenét hallgatnak az emberek: fülhallgatókból zümmög, vagy éppen ordít a melódia. A kamaszok különösen élenjárnak a hangerő feltekerésében. De milyen károkat okozhatunk ezzel hallószervünkben?

A halláscsökkenésnek különböző fokozatai vannak az enyhe nagyothallástól a siketségig. Még viszonylag nagymértékű hallásvesztés is jól korrigálható hallókészülékkel, de az egyes szintek között jelentős különbségek vannak.

Miért halljuk hangosnak a busz dudáját, és miért halk számunkra a távolból a szobába szűrődő zeneszó? Miért idegesítő a fülünkbe zümmögő szúnyog, amelyet ha távolabb repül, észre se veszünk? A hang frekvenciája adja meg a választ.

Sok hallásproblémával élő ezeknek az eszközöknek köszönheti, hogy ismét tud kommunikálni. De miből is válogathat az, akinek szüksége van a legújabb technikai vívmányok segítségére? Ennek jártunk utána.

Fülünket nemcsak a halláskárosító betegségektől kell óvnunk, hanem a külső behatásoktól, és a fokozott zajterheléstől, beleértve a modern világ vívmányaitól, a digitális zenelejátszóktól is.

A lakosság tíz százalékának van valamilyen fokú halláscsökkenése. Jellemző, hogy az érintettek egy része igyekszik palástolni a problémát, ameddig csak lehet, és főleg nehezen fogadják el a tényt, hogy hallókészülékre van szükségük.

Ameddig csak lehet, az emberek ódzkodnak a hallókészülékek viselésétől. De miért van ez így? Valóban egyfajta megbélyegzést jelent, ha valaki a technika segítségére szorul, mert nem tökéletes a hallása? Ezt próbáltuk kideríteni.

Egy negyedórás, teljesen fájdalommentes vizsgálattal nagyon pontosan meghatározható nemcsak a halláscsökkenés ténye, de annak mértéke és fajtája is.

Szegeden végezték el az ország első olyan műtétjét, amely során kétoldali cochleáris implantátumot helyeztek be. A 18 hónapos kisfiú hallóvá válik és teljes értékű életet élhet.

Az emberiséggel egyidősek a hallásproblémák, és ugyanígy a hallásjavítás érdekében tett erőfeszítések is. Honnan indultunk, és hova jutottunk az első kezdetleges megoldásoktól? Tartson velünk egy időutazás erejéig!

A legtöbbször nehéz azzal szembesülni, ha szervezetünk már nem működik úgy, ahogy szeretnénk, és kisegítő eszközökre van szükségünk. A hallókészülék azonban nem ilyen: inkább (újra) kinyitja számunkra a világot.

Visszavonhatatlan, az öregedés gyakori tünete, a hibát pedig a belső fülben kell keresni. Így jellemezhetnénk röviden az érzékszervi-idegi halláskárosodást: cikkünkben többet is megtudhat róla.

A beszédhangoknak speciális frekvenciája és hangtartománya van. A hangképzés egy összetett folyamat, amelynek végeredményét fülünkkel érzékeljük, de agyunkkal értjük meg.

A környezetből érkező hangokat hallószerveink alakítják át és juttatják el az agyba. A levegő rezgéseiből ezáltal kapunk értelmes szöveget, dallamot. Van olyan tartomány, amelyet képtelenek vagyunk érzékelni, és az sem véletlen, hogy két fülünk van.