A hang fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt. (Az első esetben infrahangról, a másodikban ultrahangról van szó.)
Miért hangos és miért halk?
Az, hogy a kiabálást, vagy a szórakozóhelyen a zenét hangosnak érzékeljük, az a hanghullám intenzitásával és amplitúdójával magyarázható a fizika nyelvén. De a frekvenciának is fontos szerepe van ebben: azonos hangnyomás mellett például a magasabb hangokat hangosabbnak érzékeljük, ám egy bizonyos frekvencia (általában ez kb. 4000 Hz) fölött már egyre gyengébbnek.
Szintén a rezgés frekvenciájával van összefüggésben, hogy a távolabbi hangokat halkabbnak érezzük, vagy nem is érzékeljük. A hang ugyanis csak valamilyen anyagban, közegben terjedhet, (vákuumban nem), ezek azonban a terjedést elősegíthetik, de gátolják is. Egy vastag kőfalon keresztül például alig halljuk, ha a másik oldalon kiabál valaki, míg megfordítva: a hangokat könnyebben átengedő panelfalakban a szomszédban tartott házibuli valamennyi slágerét végigélvezhetjük, akár négy emelet különbségből is.
Csak a tenger zúgása végtelen?
A hangok azonban nem csak frekvencia-intervallumban behatároltak; időben is. A fülünk által érzékelt hangok, zajok mindig időben behatárolt események: van kezdetük, lefolyásuk és végük. A szó elszáll, az írás megmarad - tartja a mondás, és valóban: a kimondott szót pár másodpercig halljuk csupán, aztán eltűnik. A hangnak ez a tulajdonsága egyébként rendkívül fontos, hiszen ez segít bennünket, hogy megkülönböztessük a beszédet a különböző zajoktól, vagy akár a zenétől.
Érdekesség, hogy vannak olyan hangok is, amelyek ennek ellenére végtelenek: ilyen a tenger zúgása .
A csiripelő és a dörmögő
A hang egy másik tulajdonsága alapján is felállíthatunk határokat, ez pedig a hangmagasság. A hangnak ez a tulajdonsága elsősorban a zenei hangoknál kap szerepet, de a beszédhangban is megfigyelhető a változatosság. A nők hangja alapvetően magasabb, míg a férfiaké a pubertáskort követően mélyebbé válik.
A hang magassága annak alapfrekvenciájával függ össze: akkor érzékeljük az adott hangot magasabbnak vagy mélyebbnek, ha spektruma meghatározott maximumot képez egy adott frekvencia környékén.
