Hallószerveink - akárcsak más érzékszerveink - jóval kevesebbet mutatnak magukból, mint amennyi rejtőzik bennük. A fülkagyló hallásban betöltött szerepe mindössze a jéghegy csúcsát jelenti. De ne szaladjunk ennyire előre!
Hallószervünk egyetlen olyan érzékszervünk az összes közül, melyek működése kizárólag mechanikai úton történik. A hallásban ugyanis kémiai reakcióknak nincsen szerepe, ellentétben az ízlelésnél, vagy a látásnál ilyen folyamatok is működnek. A hallás tisztán fizikai folyamatokkal megmagyarázható, lényege pedig az, hogy a valamilyen közegben (víz, szilárd dolog vagy levegő) terjedő hanghullámokat a hallószervek olyan jelekké alakítják, melyeket agyunk tud érzékelni és értékelni. Hallásunk már magzati korunkban megjelenik, és képessé teszi az embriót a külvilággal való kapcsolatra.
Hogyan is hallunk?
Amikor a hanghullámok elérnek a fülünkig, a különleges kialakítású fülkagylók feladata, hogy azokat beljebb vezessék. Formájuk, redőzöttségük, és elhelyezkedésük egyaránt azt szolgálja, hogy "csapdába ejtsék" a hanghullámokat. Azzal, hogy a fejünk két oldalán vannak, agyunk nemcsak a hangot, hanem annak irányát is fel tudja mérni, hiszen, ha például jobbról jön a hang, a jobb fülben egy rövid ideig hangosabban fogjuk hallani.
A környezetből a hanghullámok először a külső hallójáratba jutnak, majd a külső- és a középfül veszi át és vezeti a hangokat, amelyek megrezegtetik a dobhártyát. Ennek belső felszínéhez tapad a három, egymáshoz ízületekkel kapcsolódó hallócsontocska közül az első, ahhoz a második, ahhoz pedig a harmadik. Azaz ezeknek az ízületeknek köszönhetően a dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek. Ezután a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket, ahol a Corti-féle szervben ingerületté alakulnak. A belső fül a hangokat idegi (neurális) jelekké kódolja át, amit a hallóideg vezet tovább. Ezek az idegi jelek az agy hallóközpontjába jutnak, ahol a hangok tudatos érzékletté válnak.
Mi a túl hangos?
A decibel a hang intenzitásának mértékegysége. Az emberi fül igen érzékeny, hiszen az ujjaink egymáshoz dörzsölését ugyanúgy meghalljuk, mint egy repülőgép motorját. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs olyan hangtartomány, mely nekünk ártalmas lehet. Ha 0 dB a tökéletes csend, akkor a suttogás 15 dB-en, a fűnyíró 90 dB-en szól, míg egy fájdalmat , szélsőséges esetben akár visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz.
Hang és zaj
Fontos arról is beszélnünk, hogy mi a különbség hang és zaj között! A zaj is hangokból áll, de lényeges, hogy azokat a hangokat nevezzük zajnak, amelyek egészségünkre káros, vagy kellemetlen, zavaró érzést keltenek bennünk. A zaj intenzitásától függően különböző hatást fejt ki ránk: míg az alacsony intenzitású zajok például rontják a koncentrációt, megzavarják pihenésünket, rontják hangulatunkat, addig az erősebb zajok hatására megváltozik a vérkeringés (szűkülnek az erek), emelkedik a vérnyomás és nő a pulzus.
