Az emlő eltávolítása, vagyis a masztektómia a mellrák kezelésére szolgáló műtéti eljárás, melynél a mellet teljes egészében vagy részlegesen leoperálják. Ritkább esetben az emlő eltávolítása prevenciós célból is történhet, azoknál a nőknél, akiknél nagy az esély arra, hogy genetikai okok miatt kialakul náluk az emlőrák (nemrég nagy vitát kavart, hogy Angelina Jolie Oscar-díjas színésznő ezt az eljárást választotta). Az emlő teljes vagy részleges eltávolításánál kíméletesebb megoldás, ha csak a daganatot metszik ki.
Az, hogy szükséges-e a műtét vagy sem, számos tényezőtől függ. Szerepet játszhat benne a páciens életkora, általános egészségi állapota, a daganat mérete és elhelyezkedése, agresszivitása, a betegség stádiuma, illetve, hogy a mellen kívül a nyirokcsomók érintettek-e. Szintén szerepet játszhat a döntésben az, hogy a páciens a változókorban van-e vagy még menstruál.
Minél nagyobb és agresszívabb a tumor, annál nagyobb az esélye annak, hogy a teljes mellet el kell távolítani. Minél korábban fedezik fel a daganatot, annál jobb esélyei vannak a betegnek arra, hogy egyéb módszerekkel (például gyógyszerekkel, kemo- vagy sugárterápiával) kezelni lehet őt, anélkül, hogy kés alá kellene feküdnie. A teljes emlőeltávolításánál (melynél a mell alatti szövetekből is kimetszhetnek) jóval kíméletesebb, pszichésen is kevésbé megterhelő, amikor a mellnek csak egy részét, általában a negyedét, vagy csak magát a daganatot távolítják el . Számos tényezőt kell mérlegelni, melyek alapján a szakorvosok eldönthetik, hogy részleges vagy teljes masztektómiára van-e szükség.
Az első tényező természetesen a tumor mérete: egy nagyobb tumornál (különösen a kisebb mellű nők esetében) javasolt a teljes masztektómia. Bizonyos esetekben a műtét előtt kemoterápiával megpróbálhatják csökkenteni a tumor méretét, így a teljes mell eltávolítása helyett lehetőség nyílhat a részleges masztektómiára. Amennyiben azonban két vagy több daganat is van a mellben, gyakran elkerülhetetlen az emlő teljes eltávolítása.
A daganat típusa meghatározza, hogy a tumor hogyan reagál a kemoterápiára vagy a gyógyszeres kezelésre, illetve azt is, hogy mennyire agresszív, valószínűsíthető-e, hogy továbbterjed vagy áttéteket képez. Bizonyos daganattípusok nem kezelhetőek igazán jól műtét nélkül, ezeknél szükségessé válhat a műtét. Más esetekben viszont maga a beteg nem kezelhető például sugárterápiával.
Fontos, hogy a daganat kellően „tömör” legyen, vagyis a daganatos sejteket minél jobban el lehessen különíteni az egészséges szövetektől. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy csak nagyon nehezen, szintén jobb döntés lehet a teljes masztektómia.
Nagymértékben befolyásolhatja a döntést az, hogy mekkora esélye van annak, hogy a betegnél újra kialakul-e a mellrák. Ebben elsősorban a genetikai háttér játszhat szerepet: a nők egy csoportjánál megtalálható egy olyan génmutáció, mely sokkal fogékonyabbá teszi őket az emlődaganatok kialakulására (emellett pedig más nőgyógyászati daganatok megjelenésében is szerepet játszhat). Ebben az esetben nemcsak azt kell mérlegelni, hogy a műtéttel a jelenlegi daganat kezelhető-e, hanem azt is, hogy a mell teljes eltávolításával (esetleg a mindkét mellre kiterjedő masztektómiával) megelőzhető-e a mellrák későbbi visszatérése.
