Külső-belső ellenségeink

Az immunrendszer az emberi szervezet egyik legösszetettebb működésű rendszere. Fáradhatatlanul végzi a dolgát, hogy megvédje a szervezetet a rá leselkedő külső-belső ellenségektől. Cikkünkből megtudhatja, hogyan történik mindez.

Szervezetünk nap mint nap ki van téve különböző veszélyeknek. Az immunrendszer feladata, hogy megvédjen bennünket a veszélyes betolakodóktól. Az immunrendszer néhány évtizeddel ezelőtt még ismeretlen fogalom volt, ma pedig szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna róla, sőt napjainkban a modern gyógyítás központi témája lett. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, hogyan működik, és hogyan őrizhetjük meg kiegyensúlyozott állapotát.

A szervezet védekező mechanizmusai a sajáttól eltérő "idegen" anyagok, ún. antigének eltávolítására alakultak ki. Azokat az anyagokat, amelyek a szervezetben immunválaszt váltanak ki, antigéneknek nevezzük. Az antigének baktériumok, vírusok, egyéb mikroorganizmusok, fehérjék stb. lehetnek. Egészségesnek csak jól működő immunrendszerrel lehetünk! Normál immunválasz esetén a szervezet felismeri az idegen antigént, beindítja a védelmi mechanizmusokat, és végül elpusztítja azokat. Az immunrendszer nemcsak felismeri és elpusztítja a szervezet számára veszélyes betolakodót, emellett kialakul az antigénre specifikus memória is, amely lehetővé teszi ismételt találkozás esetén a válaszreakció gyors kifejlődését. Mindhárom szakaszban az antigénre specifikus és nem specifikus mechanizmusok együttesen vesznek részt.

Veleszületett immunválasz

A veleszületett (nem-specifikus) immunitás születésünk pillanatától jelen van, elemei minden idegen anyagra azonos módon reagálnak. A nem-specifikus immunitásban részt vesznek a csontvelőben termelődő neutrofil, eozinofil, bazofil fehérvérsejtek, a makrofágokká alakuló monociták, amelyek a vérárammal keringenek, majd a szövetekbe jutva felkutatják és megtámadják, bekebelezik a behatoló baktériumokat, vírusokat és egyéb antigéneket. A természetes ölősejtek, a limfociták az idegen anyaghoz tapadnak, és enzimeket kibocsátva károsítják azokat. A komplement-rendszer fehérjéi részben közvetlenül pusztítják el a baktériumokat, részben a kórokozóhoz kapcsolódva megkönnyítik a makrofágok számára a felismerést és a bekebelezést. A citokinek az immunrendszer hírvivői. Ha a fehérvérsejtek vagy más immunsejtek "ellenséggel" találkoznak, citokineket termelnek, ezek jelzést adnak le, erősítést kérve riasztják a többi fehérvérsejtet, és az adott helyre vonzzák azokat.

Specifikus immunitás

A specifikus vagy szerzett immunitás a születéskor még nincs jelen, ez az élet folyamán alakul ki. A betolakodóval történő első találkozás után az immunrendszer megjegyzi és memóriájában tárolja az elpusztításuk legoptimálisabb módját. Egy új antigénnel történő első találkozás után időre van szükség a specifikus immunitás kialakulására. A specifikus immunitásban részt vevő elemek közül legfontosabbak a B- és T-limfociták . A B-limfociták a csontvelőben, míg a T-limfociták a csecsemőmirigyben termelődnek. A B-limfociták antigénnel találkozva antitest-termelésre képes plazmasejtekké alakulnak. Ezek az antitestek specifikusak arra az antigénre, amely kiváltotta termelésüket. A T-limfociták érésük folyamán elsajátítják a saját sejt felismerési képességet, enélkül a T-limfociták megtámadhatnák a szervezet saját sejtjeit és szöveteit. Éretté válásuk után elhagyják a csecsemőmirigyet és a nyirokszervekben (lép, mandula stb.) csontvelőben és a nyirokcsomókban tárolódnak. A véráramba és nyirokrendszerbe jutva keresik az idegen anyagokat, vírusfertőzött sejteket, baktériumokat.

Az antigén eltávolítását eredményező folyamatoknak három szakasza a felismerés, a védekező erők mozgósítása, valamint a tényleges kiküszöbölés folyamata. A nyirokrendszer az immunrendszer saját keringése, amely nyirokerekkel összekötött nyirokcsomók hálózata. Ez a rendszer szállítja a nyiroknedvet. A nyirok által szállított minden részecske áthalad egy nyirokcsomón, ahol az idegen molekulák fennakadnak az immunrendszer szűrőjén, ahol a bevetésre váró immunsejtek elpusztítják őket, az ott összegyűlt fehérvérsejtek az idegen behatolóval szemben immunválaszt váltanak ki. Ha ez a bonyolultnak tűnő immunrendszer jól működik, a szervezet képes legyőzni a fertőzéseket. Ha viszont rendszerbe hiba csúszik, a baktériumok, vírusok gyors szaporodásnak indulnak, és kialakul a betegség.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +4 °C

A Nyugat-Dunántúlon erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt délelőtt még csak kisebb körzetekben lehet felhős idő, csak délutántól várható felhőzet-növekedés. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon kicsivel 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Az előrejelzések alapján hétfőn frontmentes időnk lesz, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra