Végigcsókolózták a járványt a britek

A bostoni Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói egy átfogó felmérés keretében közel 5000 embert kérdeztek meg a sertésinfluenza elleni védekezési szakosaikkal kapcsolatban. A brit válaszadók mindössze 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a könyökükbe, vagy a vállukba köhögtek, illetve tüsszentettek, míg a mexikóiak 82 százaléka, az argentin válaszadók 84 százaléka védekezett ily módon a kórokozók terjedése ellen.

A felmérés szerint a britek csupán körülbelül 53 százaléka mosott kezet gyakrabban, illetve használt kézmosáshoz fertőtlenítőszert, miközben Argentínában 89 százalék, Japánban és az Egyesült Államokban pedig 72 százalék nyilatkozott úgy, hogy a járvány idején sűrűbben és alaposabban mosott kezet.

A tanulmányból az is kiderült, hogy míg a brit megkérdezettek mindössze 2 százaléka vélekedett úgy, hogy a közeli rokonok és barátok megcsókolását és ölelgetését és az egyéb testi kontaktusokat mellőzni kellett volna, addig a mexikóiak 46 százaléka, és az amerikaiak 21 százaléka gondolta ugyanezt.

Dr. Gillian Steel Fisher, a tanulmány egyik szerzője elmondta, a kutatás célja nem az volt, hogy megállapítsák, hogy melyik ország bizonyult a leghigiénikusabbnak, hanem azt próbálták megállapítani, vajon a gyakoribb kézmosás és a szociális távolságtartás milyen módon hozható összefüggésbe a védőoltási rátával.

Ez is érdekelheti

Megfázás

Tényleg tilos csókolózni, ha megfáztunk?

influenza

Erősödik a járvány, egyre több az influenzás itthon

influenzajárvány

Öt éve nem volt ilyen sok influenzás

influenza

Több kórházban is látogatási tilalmat rendeltek el

A H1N1-ről, kialakulásáról és tüneteiről ide kattintva tudhat meg még többet! A telefonos interjúkon alapuló, az emberek szokásait vizsgáló hasonló tanulmányok nem számítanak túlságosan megbízhatónak, ráadásul a felmérést hónapokkal a világjárvány lecsendesedése után végezték, így a válaszadók emlékei sem lehettek annyira élénkek, mondta Alison Holmes professzor, a londoni Imperial College járványügyi szakértője. "Ez a kutatás egy meglehetősen jó kiindulási pont, de mi a következő lépés? A legfontosabb, hogy megtaláljuk a közegészségügyi üzenetek kommunikációjának minél hatékonyabb módját, és megértsük, hogy az emberek miként és miért fogadják el az egészségügyi ajánlásokat" - tette hozzá Holmes professzor.