A legnagyobb változás a kullancsok és rovarok, például szúnyogok által hordozott betegségek elterjedésében várható, de a víz-, élelmiszer és talajszennyezéssel tért hódító kórokozók élettere is jelentősen bővülhet Európa felé - írja a portfolio.hu.
A lap a University of Liverpool Institute of Infection and Global Health nevű szakintézetének kutatására hivatkozik, amelyben nagymértékű összefüggést mutattak ki az emberi kórokozók nagy része és a klímaváltozás között. A vizsgálatban 100 emberi fertőző betegség elterjedési területének változását modellezték, az eredmények szerint pedig a tanulmányozott kórokozók mintegy kétharmada mutatott igen jelentős érzékenységet az éghajlati viszonyokra.
Emellett szintén 100 állati fertőző betegség elterjedésének várható változásait is vizsgálták, és esetükben hasonló következtetésre jutottak. Az állatról emberre is terjedő betegségek pedig - például SARS, HIV, ebola - jóval nagyobb szenzitivitást mutattak a klímaviszonyok módosulására, mint amelyek csak állatokat vagy csak embereket támadnak meg.
A folyamatot bizonyos kórokozók esetében - kolera , anthrax, Lyme-kór , májmétely - számos tényező elősegíti, így ezek terjedése különösen gyors vagy kiszámíthatatlan lehet - következtet a tanulmány. Ráadásul ezek közül nem egy már most (ismét) jelen van Európában, elég csak a maláriára vagy az álomkórra gondolnunk.
Az új betegségekre nem valamikor a távoli jövőben, hanem már most is számítanunk kell, a folyamat ugyanis már az elmúlt évtizedekben is tapasztalható volt. Ilyenek például az európai állatállonányt veszélyeztető kéknyelv betegség, a Schmallenberg vírus vagy a főleg kutyákat fertőző szívférgesség, illetve Dél-Amerikában a Zika-vírus.
A helyzet e téren várhatóan folyamatosan romlik majd az idő előrehaladtával, amit a részben ugyancsak a klímaváltozás hatására fellépő regionális konfliktusok, társadalmi összeomlások és migráció csak súlyosbítanak.
