Az intézet szerint a közeljövőben további megbetegedésekre lehet számítani Szerbiában. Tavaly 17 esetet regisztráltak, és ketten haltak bele a fertőzésbe, míg a fertőzés 2013-ban volt a legsúlyosabb, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák madarak, közöttük pedig szúnyogok révén terjed a kórokozó, amely az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.
A fertőzött emberek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitást szerez. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, nyirokcsomó-megnagyobbodással, bőrkiütésekkel - jár, és magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
Forrás: MTI
