Évek óta zajlanak kísérletek egy ritka mutációt tartalmazó őssejttel, amely az eddigi tapasztalatok alapján képes lehet meggyógyítani egy HIV-fertőzött beteget is. A napokban ismét publikáltak egy beszámolót, mely szerint egy férfi, aki őssejt-átültetésen esett át leukémiája miatt, váratlanul HIV-mentessé vált. Ezúttal azonban az átültetés nem HIV-rezisztens őssejtekkel történt — ez a második olyan ismert eset, amikor rezisztens mutáció nélkül sikerült teljes remissziót elérni.
Mi történt pontosan?
A páciens korábban HIV-fertőzöttként élt, és 2015-ben akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak nála — emiatt részesült őssejt-terápiában. A terápia célja tehát elsődlegesen a rák kezelése volt, nem a HIV-gyógyítás. A donor sejtjei nem tartalmazták azt a ritka génmutációt (az úgynevezett CCR5 nevű receptor fehérjét), amely korábban a vírus kiirtásának kulcsa volt. Mégis, a beavatkozás után a beteg többéves követés mellett sem mutat fertőzésre utaló jeleket.
Korábban az ilyen gyógyulási eseteknél szinte minden alkalommal a donor sejtjeiben szereplő CCR5 mutációt tartották felelősnek: ez a mutáció kikapcsolja a CCR5 nevű receptor fehérjét, az új eset azonban rávilágít, hogy ez a mutáció nem feltétlenül szükséges a vírus teljes kiirtásához — vagy legalábbis tartós remisszióhoz.
Az új eset, amikor nem rezisztens donorral érték el a gyógyulást, új reményt ad a kutatóknak: ha sikerül pontosan megérteni, mik vezettek a vírus felszámolásához, új út nyílhat másik, sokkal szélesebb körben alkalmazható terápiák felé — például sejt-alapú immunterápiák, génszerkesztés vagy célzott vakcinák formájában.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: