Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azt szerette volna megtudni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ), hogy az igazolt koronavírus-fertőzöttek , a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka kapott oltást, és köztük hányan vannak az egy, illetve a két vakcinával beoltottak. Az OKFŐ 45 napos hosszabbítás után közölte a képviselővel, hogy "a kért formában nem tartja nyilván az adatokat, ezért nem minősül adatkezelőnek".
Nem érthető az indoklás
A politikus Facebook-posztjában kiemeli: a hosszabbítást éppen azzal indokolták, hogy kiemelt szerepük van a járvánnyal kapcsolatos feladatok ellátásában, mint amilyen "a kórházakkal való folyamatos kapcsolat fenntartása, a járvány kezelését elősegítő, rendszeres adatszolgáltatások". Szél Bernadett szerint az OKFŐ korábban egy adatkérésre részletes adatokat szolgáltatott . Például arról, hogy az első, illetve a második oltás után milyen volt a fertőzöttek, kórházban ápoltak és az elhunytak aránya, az egyes oltások szerinti bontásban.
A képviselő szerint, miközben más országok minden további nélkül közlik, mekkora a beoltottak aránya a kórházban fekvő koronavírusos betegek és az elhunytak között, Magyarországon ezt egyetlen állami szerv sem hajlandó elárulni. Holott ez az adat nagyon fontos megerősítés lenne ahhoz, hogy lássuk, valóban hatékonyak az oltások, mondta Szél, aki az adatvédelmi hatósághoz fordul az ügyben.
Az Alkotmánybíróság a héten kimondta , hogy jogszerű az oltatlanok korlátozása. Az indoklás szerint az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy korlátozható. Ez alapján a jogkorlátozás legitim célja a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: