A különböző kullancsok által terjesztett betegségek kontinensenként eltérőek lehetnek. Ezért külföldi utazások előtt érdemes tájékozódni a célországokban található kullancs által terjesztett betegségekről, és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. Az alábbiakban a Pfizer összefoglalója alapján néhány kevésbé ismert kórképet mutatunk be, illetve körüljárjuk a két, Magyarországon legelterjedtebb betegséget is, amelyeket fertőzött kullancsok terjesztenek.
Humán babéziózis
A kullancscsípés során egysejtű mikroorganizmusok, úgynevezett protozoák juthatnak be az emberi szervezetbe. Ezek a lappangási időszak - általában 1-4 hét - elteltével láz, általános rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalmak, vérszegénység tüneteivel jelentkező fertőzést okozhatnak. Sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át. Ritkán fordul elő Európában. Védőoltás nincs ellene.
Humán granulocitás anaplazmózis
Egy Európában ritka kullancsfajta okozza, Magyarországon viszont még nem észlelték. A kullancscsípés után láz, fejfájás, zavartság, hányinger, hányás és izomfájdalmak jelentkezhetnek. Antibiotikumokkal kezelhető, nem létezik ellene védőoltás.
Humán monocitás erlikiózis
A betegség egy kullancs által terjesztett baktériumfertőzés, amely a fehérvérsejteket támadja. Influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, de akár sokszervi gyulladást is okozhat. Az enyhe lefolyású betegség mellett középsúlyos, súlyos, sőt halálos kimenetelű kórformák is előfordulnak. Nincs ellene védőoltás, ám korai felismerés esetén jól gyógyítható. Magyarországon még nem fordult elő.
Krími-kongói vérzéses láz
A krími-kongói vérzéses láz, a legsúlyosabb, vírus által előidézett és kullancsok által terjesztett, emberről emberre is terjedő betegség, amely eddig a világ 38 országában jelent meg. Ez a betegség szerencsére csak nagyon ritkán fordult eddig elő Európában, bár az ezt hordozó Hyalomma kullancs Romániában, a Balkánon és Horvátországban is megtalálható. Magyarországon eddig 2 példányra leltek az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának szakemberei a jelenleg is folyamatban lévő Kullancsfigyelő projekt keretében.
Jellemző tünetei a hirtelen fellépő magas láz, a fényérzékenység, a torok-, izom-, fej- és hasfájás, valamint bőr- és nyálkahártya-vérzések. Kísérheti hányinger, hányás, nyirokcsomó-duzzanat, de akár májgyulladás is. Nincs ellene védőoltás.
Q-láz
A baktérium okozta betegség kecskékkel, szarvasmarhákkal, birkákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Az állatok vizelete, széklete, nyers teje is a fertőzés terjesztője lehet. 2-4 hét lappangás után lázzal, fejfájással, köhögéssel, valamint hasi, izom- és ízületi fájdalmakkal is jelentkezhet. A betegek csaknem felénél tüdőgyulladás is kialakul, de ez csak ritkán végzetes kimenetelű. Magyarországon eddig csak néhány eset fordult elő. Nincs ellene védőoltás.
TIBOLA
A TIBOLA a betegség angol elnevezéséből (tick-borne lymphadenopathy, azaz kullancs terjesztette nyirokcsomó-bántalom – a szerk.) származó mozaikszó. Amíg nem különítették el és írták le a betegséget, addig rendre összetévesztették a Lyme-kórral. Kórokozója ismeretlen, de feltételezik, hogy a rickettsiák közé tartozó baktérium.
Jellemzően a hosszú hajú embereket érinti, kortól és nemtől függetlenül, mivel a nagytestű kullancsok rajtuk könnyebben el tudnak rejtőzni. A csípés helye beduzzad, néhány nap, hét alatt váladékozó sebbé alakul, és a környezetében is beduzzadhatnak a nyirokcsomók. A fertőzést kísérheti láz, levertség, valamint fejfájás és ízületi fájdalmak. Antibiotikummal kezelhető, de kezelés nélkül is gyógyulhat. Nincs ellene védőoltás.
Tularémia, azaz nyúlpestis
A nyúlpestis igen ritka bakteriális fertőzés, amelyet kullancscsípés által emberek is elkaphatnak. A kullancscsípés helye, valamint a környezetében lévő nyirokcsomók megduzzadnak, váladékozhatnak. Az akár 3 hét lappangási idő után hirtelen lázzal, fejfájással és hányással kezdődő betegség akár tüdőgyulladást is okozhat, mivel a kórokozó a véráramba kerülve elérheti a tüdőt. Előfordulhat, hogy a tünetek alapján összetévesztik a tuberkulózissal. Antibiotikumokkal kezelhető. Védőoltás nincs ellene.
FSME
Magyarországon az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás és a bakteriális Lyme-kór a két leggyakoribb, közönséges kullancs által terjesztett betegség. Azonban míg a Lyme-kórt baktérium okozza, és általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal, addig a kullancs-enkefalitiszt vírus váltja ki, és csak tüneti kezelése létezik.
Az FSME-vírus által okozott agyhártyagyulladás kialakulása következtében minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség). A diagnosztizált Lyme-kór hosszú távú következményei közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri szövődmények. Fontos tudni, hogy az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyekkel az általa okozott vírusos agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is megelőzhető.
