Korábban csak kettőről tudtak, kiderült azonban, hogy több leprabaktérium-törzs is elterjedt volt a középkori Európában. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a lepra itt alakult ki - állítják zürichi és német kutatók, akiknek sikerült rekonstruálniuk az eddigi legrégebbi lepra-örökítőanyagot is.
Már az ókorban is elterjedt betegség lehetett
A lepra már a bibliai idők óta ismert fertőző betegség, amely a 16. századig egész Európában elterjedt volt, de még ma is sok országban megbetegednek miatta. A világon jelenleg mintegy 10-12 millió leprás beteg él, a legtöbben a trópusokon, illetve a fejlődő országokban. Magyarországon véletlenszerűen behurcolt eseteket jegyeznek csak, a szomszédos Románia keleti részében, Tulcea megyében működik azonban a kontinens egyik utolsó lepratelepe, ahol nagyjából két tucat beteget kezelnek. A betegséget a Mycobacterium leprae nevű baktérium okozza, amely nehezen fertőz, de a betegségnek igen hosszú (3-5 év) lappangási ideje van.
A Zürichi és Tübingeni Egyetem, illetve az emberiség történetével foglalkozó Max Planck Intézet közös kutatása 90 olyan egyéntől vett mintát vizsgált, aki 400 és 1400 között élt Európában, és csontjában a leprára jellemző torzulást azonosítottak. Ezek alapján tíz középkori genomot rekonstruáltak, amelyek lefedik a lepra kórokozóinak minden ismert törzsét: azokat is, amelyek ma Ázsiában, Afrikában vagy Észak- és Dél-Amerikában előfordulnak.
A kutatókat meglepte, hogy egyetlen temetőből származó csontkészletből többféle lepratörzset is izolálni tudtak, ez pedig arra utal, hogy ebben az időben különösen sokszínű volt a betegség előfordulása. Valójában minden ismert lepratörzs már a középkori Európában is létezett, ez pedig azt sugallja, hogy a leprának már az ókorban elterjedtnek kellett lennie Ázsiában és Európában, és a betegség Eurázsia nyugati részéről is elterjedhetett - foglalta össze az eredményeket Johannes Krause, a Max Planck Intézet igazgatója.
Az egyik rekonstruált genom Angliából, a 415 és 545 közötti időszakból származik. A Mycobacterium leprae-nak ez a legrégebbi rekonstruált genomja ugyanaz a törzs, amelyet ma élő mókusokban is felfedeztek. Ez alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a mókusok és a szőrméjükkel való kereskedelem szerepet játszott a lepra elterjedésében a középkorban. A terjedés dinamikája azonban még továbbra sem tisztázott, ahogy az sem, hogy pontosan honnan ered a betegség.
