Mi a colitis ulcerosa?

Az alhasi fájdalom és a véres széklet a colitis ulcerosa két leggyakoribb szimptómája: ezeknek gyakorisága és intenzitása is változhat. A betegség fejlett országokban, főként városi területeken üti fel a fejét: a leggyakrabban 15 és 25 évesek között. Öröklődő betegség, a kelet-európai zsidó családok leszármazottai között nagyobb a kockázati tényező.

Fekélyes vastagbélgyulladás Ismerje meg még jobban a colitis ulcerosat. Kattintson! Oka mindmáig ismeretlen: az UC -ben szenvedők immunsejtjei abnormális módon reagálnak az emésztőrendszerben található baktériumokra, de nem tudni, hogy ez a betegség kiváltó oka vagy eredménye-e. Az mindenesetre biztos, hogy a betegséget nem étrend vagy stressz okozza, de a helytelen étrend, illetve a túl nagy stressz ronthat a szimptómákon. A zsírosabb ételek, tejtermékek és a túl rostos ételek ilyenkor kerülendőek, viszont a probiotikumok sok esetben segítenek a pácienseknek.

Hasonló szimptómák tapasztalhatóak a Crohn-betegség esetében is: a különbség csak annyi, hogy míg az UC csak az említett területeken jelentkezik, addig a Crohn-betegség az emésztőrendszer különböző pontjain bukkanhat fel, így annak szimptómái az ánusztól a szájüregig bárhol jelentkezhetnek.

Míg az irritábilis bélszindróma (IBS) szintén jelentkezhet krónikus hasfájással, illetve hasmenéssel, érdemes tudnunk: az nem okoz sem gyulladást, sem bélfájdalmakat. Az UC-tesztet kolonoszkópiával végzik (és egyúttal ezzel is zárják ki a Crohn-betegség, a diverticulitis ill. a rák lehetőségét is az adott esetben).

A colitis ulcerosa egyik tünete az alhasi fájdalom

A colitis szakaszosan jelentkezik: ezen időszakok között hónapok vagy évek is eltelhetnek, az első jelentkezést viszont biztosan követi egy második.

A vastagbél krónikus gyulladása kihatással van az emésztőrendszerre is: ennek hatására nemcsak étvágyunk romolhat el, hanem a hányingerrel és a fogyással is meg kell küzdenünk. A betegség viszont nemcsak a gyomrunkban jelentkezik: ízületi és bőrfelületi fájdalmakra, kimerültségre, vérszegénységre és gyakori lázra egyaránt panaszkodnak az ebben szenvedők. Egyes UC-pácienseknél csontritkulás, arthritis, vesekő vagy igen ritkán májbetegség is diagnosztizálható: a kutatók szerint mindezért az immunrendszer okozta gyulladást kell okolnunk.

A colitis ulcerosa orvoslására több módszer is van: az orvosok első körben aminoszalicilát-tartalmú gyógyszert írnak fel a betegeknek, hogy csökkentsék a bélgyulladás mértékét. Ha ez nem válik be, szteroidokkal, harmadik körben pedig az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerekkel próbálkoznak. A feljegyzések szerint akár három hónapos kúra is kellhet ahhoz, hogy elérjük a tünetmentességet.

Azoknál, akiknél egyik típusú gyógyszer sem válik be, intravénás injekciókkal juttatnak olyan anyagokat a véráramba, amelyek segítenek elpusztítani a TNF nevű, gyulladásserkentő fehérjét. A betegek 25-40 százalékának műtéti beavatkozásra van szüksége, amely során vagy megfoltozzák a kifejezetten károsodott vastagbelet, vagy teljesen eltávolítják azt - ezután a colitis már nem jelentkezik többet.