Nigériában eddig idén hatvanhat gyanús esetet jelentettek kilenc tagállamból, illetve Abujából, a fővárosból. Ebből huszonegy olyan esetet azonosítottak, amelyben valóban a majomhimlő vírusa fertőzött, egy negyvenéves, vesebántalmaktól szenvedő fertőzött pedig meg is halt – közölte a Nigériai Betegellenőrzési Központ (NCDC). Hozzátették, hogy Nigériában, Afrika legnépesebb országában magas a majomhimlő-fertőzés kockázata, de a betegség egészségügyi következményei viszonylag enyhék. A helyi szakemberek úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzet sem az országban, sem a világban nem mutat jelentős veszélyt, amely súlyos lefolyású betegséget vagy magas halálozási arányt okozhatna.
Van, ahol már 9 áldozatot szedett
A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2022-ben 465 esetet regisztráltak és kilencen haltak bele a betegségbe. Aime Alongo, Sankuru tartomány tisztiorvosi szolgálatának vezetője szerint a betegség folytonossága annak köszönhető, hogy a helyi lakosok elfogyasztják az erdőkben talált elhullott, fertőzött majmokat és rágcsálókat.
A napokban Nagy-Britanniában is újabb 71 esetet azonosítottak, így május 7-e óta 179-re nőtt az igazolt majomhimlősök száma. Spanyolországban 22-vel nőtt a fertőzöttek száma és így elérte a 120-at, Portugáliában pedig 96-ra nőtt a betegek száma, szintén 22 új esettel.
Egy új világjárvány küszöbén lennénk?
A sorra jelentett új esetek ellenére az Egészségügyi Világszervezete (WHO) nem gondolja, hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. Az viszont továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek – mondta Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője. „Jelenleg nem tartunk világjárványtól” – szögezte le.
Májusban egyébként több mint 300 majomhimlős esetet jelentettek a világból, többségüket Európából. A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány „nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek„ minősíthető-e. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése jelentősen felgyorsítaná a kutatást és a járvány féken tartásának finanszírozását – ahogyan például az új típusú koronavírus vagy az ebola esetében is történt.
Mit kell tudni a majomhimlőről?
A betegséget, amelyet első ízben 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek. A tünetek közé sorolják a jellegzetes kiütések mellett a lázat, a fejfájást, az izomfájdalmat, a hátfájást, a duzzadt nyirokcsomókat, a hidegrázást és a fáradtságot is. Az emberről emberre nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg fekete himlő ellen készült vakcinák mindazonáltal nyújtanak ellene bizonyos fokú védelmet.
