„Biztos, hogy a járványok befolyásolni fogják az életünket az elkövetkező évtizedekben” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kis Zoltán , a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) virológusa. Mint mondta, a felmelegedés, a globalizáció, és a fokozódó turizmus hatására olyan kórokozók, illetve az azokat terjesztő vektorok jelennek meg Magyarországon, amelyek eddig nem, vagy csak ritkán fordultak elő.
Egyre több fertőzés terjedhet át állatról emberre
Folyamatosan nő továbbá annak a veszélye is, hogy az állatvilágból terjedjenek át fertőzések az emberekre. „Jó példa erre az ebolavírus, ami pár évtizeddel ezelőtt csak néhány évenként bukkant fel Afrika középső részén, manapság pedig már nincs olyan év, hogy ne okozna járványt, sőt olyan is volt, hogy egy évben többet is. De állatról emberre terjedve jelent meg a SARS-CoV–2, a majomhimlő és a madárinfluenza is, ezért hozzá kell szoknunk, hogy ezek egyre többször fordulnak majd elő” – figyelmeztetett.
Mi a helyzet a majomhimlővel?
A szakember szerint mint minden emberi megbetegedést okozó kórokozót, a majomhimlőt is komolyan kell venni. Ez a kórokozó azonban – szerencsére – nem terjed olyan könnyen, mint a koronavírus, az influenza vagy a szalmonella. Itt nagyon szoros kontaktusra van szükség. A mostani járvány kiindulási pontja Kis Zoltán elmondása alapján egy fesztivál volt, ahol ez a feltétel adott volt.
Egyébként jelenleg jellemzően Európában terjed a betegség. Azonban mivel a mostani járvány okozó kórokozó enyhe megbetegedést okoz, ezért az NNK virológisa szerint egyelőre nem indokolt a himlő elleni oltások széles körű bevezetése. Mint mondta, a majomhimlő további terjedésének megfékezéséhez a betegség időben történő felismerése és diagnosztizálása, illetve az érintettek elkülönítése jelenti a kulcsot. Fontosnak tartja továbbá a megelőzést, vagyis a higiénés szabályok betartását a lakosság és az egészségügyi személyzet részéről egyaránt.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: