Az idősebb, kövér őzegerek terjesztik a gyakran halálos tüdőbetegséget okozó hantavírust, melyet Sin Nombre (Név Nélküli) vírus néven ismernek - állítják az Utahi Egyetem kutatói.
A vírus a rágcsálók vizeletével és székletével való kontaktus útján terjed. Az USA Járványügyi és Betegség-ellenőrzési Központjának (CDC) adatai szerint az általa okozott tüdőbetegség - a hantavírus pulmonális szindróma - az esetek 35 százalékában halálos. Eddig 30 amerikai államban fordult már elő, elsősorban az Államok nyugati felén. Többnyire az állati ürülék inhalációjával kerül az ember szervezetébe. Ezúttal a kutatók annak jártak utána, hogyan terjed a vírus leggyakrabban az állatok közt.
A kutatók fluoreszcens talkumpor és rádiójelet kibocsátó implantátumok segítségével kétszer tizenöt napon át követték nyomon az őzegerek mozgását a nyugat-utahi sivatag 12 pontján.
Az állatok közti érintkezések száma nem befolyásolta a vírus terjedését. Az érintkezések hossza sem meghatározó, derült ki. A két adat kombinációja azonban már hozott eredményt.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A gyakori rövid kontaktusok, vagy a ritka, ám hosszú kontaktusok hajlamosítanak a hantavírus hordozására. Azt is megállapították, hogy a más egerekkel legtöbbet érintkező egerek körülbelül 11 százalékkal nehezebbek is társaiknál. A legnagyobb egereket hajtja leginkább az élelemszerzési ösztön, mivel nekik több táplálékra van szükségük, magyarázta Christy Clay kutató. A nagyobb egerek pedig rendszerint öregebbek is.
Legjobban: