A védettségi igazolványok kiadását jellemzően a COVID-19 elleni védőoltások felvételéhez, korábban igazoltan lezajlott koronavírus-fertőzéshez vagy negatív teszteredményhez kötik szerte a világban. Egy, a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az igazolványok bevezetése az intézkedést megelőző 20 napban, illetve azt követően 40 napig kimutathatóan felgyorsította az oltási programok előrehaladását olyan országokban, mint Franciaország, Izrael, Olaszország és Svájc, ahol addig az átlag alatt alakult az átoltottság - írta meg a bloomberg.com .
A kutatók összesen hat ország vonatkozó adatait elemezték ki, és a kutatás a maga nemében az első a világon. Az eredmények ráadásul éppen akkor jöttek ki, amikor a koronavírus omikron variánsa gyorsan terjed a világban, és például az Egyesült Királyságot és más országokat is arra kényszerít, hogy szigorítsanak a járványügyi korlátozásokon, illetve megoldást keressenek arra, hogyan győzhetnék meg azokat, akik még hezitálnak a védőoltás felvétele kapcsán. Németországban a védőoltások kötelezővé tétele is napirendben van jelenleg, ahol a kutatók szerint a védettségi igazolványoknak nem volt érdemi kihatása az emberek viselkedésére, mivel azok, akiket meg lehetett győzni, már felvették az oltást. A tanulmány szintén nem talált igazán számottevő pozitív hatást Dániában, ahol pedig a vakcinautánpótlás akadozott.
A korlátozások a 30 év alattiak körében működnek a leghatékonyabban a vakcináció fokozása terén, akik gyakran nem látják elég erős indoknak a COVID-19 veszélyeit az oltakozásra. Amikor például Svájcban először kötötték védettségi igazolványhoz az éjszakai szórakozóhelyek és a tömegrendezvények látogatását, az átoltottsági arány egyedül a huszonévesek körében indult emelkedésnek.
"Meglehet, hogy a védettséget igazoló dokumentum hasznos az oltás fontosságát alábecsülő csoportok meggyőzéséhez. Mindazonáltal önmagában ez sem hoz varázsütésre megoldást az átoltottság problémájára, hanem más intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni" - fogalmazott Tobias Rüttenauer, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. A kutatók szerint az egészségügyi hatóságoknak oltási akciókkal és kommunikációjuk javításával kell küzdeniük a vakcinahezitencia ellen, növelve a lakosság tájékozottságát az oltásokról, illetve erősítve a hatóságok iránti bizalmat.
Kedden reggel megérkezett az első vakcinaszállítmány Magyarországra, így szerdán elkezdődhet az 5 és 11 év közötti korosztály oltása COVID-19 ellen.
