December utolsó napjaiban Magyarországra is megérkeztek az első koronavírus-vakcinák, a hatóságok pedig már meg is kezdték a leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egészségügyi dolgozók oltását. Ha kellő mennyiségben áll rendelkezésre belőle, a lakosság tömeges oltását is elkezdhetik előkészíteni. Sokakban azonban felmerül a kérdés, hogy a fertőzésen már átesett, a betegségből felgyógyult embereknek is javasolt beoltatni magukat? Az Iflscience cikke erre a kérdésre próbált választ adni.
Nem tudni biztosan, meddig védettek a gyógyultak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC) egyaránt azon az állásponton van, hogy az oltóanyagot a már COVID-19 fertőzésen átesett embereknek is biztosítani kell. A CDC szerint ez azért is indokolt, mert a jelenlegi ismereteink szerint a betegségen már átesett emberek egy bizonyos idő elteltével ismét megfertőződhetnek. Azt azonban még nem tudni, hogy a felgyógyult emberek szervezetében mennyi ideig marad meg a védettség, és mikor jelent rájuk ismét veszélyt a koronavírus.
Habár az elmúlt egy évben az orvostudomány szinte minden erőforrását a koronavírus elleni harc szolgálatába állította, a kórokozóval kapcsolatban még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Nem tudni például, hogy a fertőzésből származó antitestek meddig termelődnek a szervezetben. Egyes tanulmányok szerint két-három hónap után már nem nyújtanak megfelelő védettséget, míg más kutatások alapján arra következtettek, hogy az immunválaszt biztosító T-sejtjek már egyszeri fertőzést követően is megtanulnak védekezni a kórokozóval szemben, így hosszú távon is immunitás alakulhat ki. Az immunmemória kiaslakulását valószínűleg az is befolyásolja, hogy milyen mértékű volt a betegség - sajnos úgy tűnik, hogy az enyhe esetekben a védettség is rövidebb ideig tarthat.
"Adataink azt mutatják, hogy a korábban SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek 90 százaléka tartós immunitással rendelkezik. De ez egyben azt is jelenti, hogy a betegségből felgyógyulók 10 százalékának gyenge az immunmemóriája, vagyis újra megbetegedhet és tovább fertőzhet másokat" - mondta el a lapnak Dr. Alessandro Sette immunológus.
Viszont egyelőre az sem teljesen világos, hogy a vakcinák mennyi ideig biztosíthatnak védelmet, hiszen a kifejlesztésük és beadásuk óta még nagyon rövid idő telt csupán el. Annyi biztosnak tűnik, hogy Pfizer-vakcina nyújtotta védelem nem csökken legalább két hónapig, míg a Moderna-vakcina minimum három hónapig védettséget biztosító antitesteket termel. A kutatók úgy gondolják, hogy a védettség ennél hosszabb ideig tart, erről azonban a gyakorlatban még nem sikerült meggyőződni.
Arra sincs semmi bizonyíték, hogy az oltás veszélyes lenne azokra, akiknek a szervezetében ott a koronavírus. A CDC azonban azt javasolja, hogy elővigyázatosságból a COVID-19 kialakulását követően az emberek legalább 90 napot várjanak az oltással - legalábbis addig, míg bővebb információ nem áll rendelkezésre a vakcina koronavírusos emberekre gyakorolt hatásairól. Mivel az oltást nem kaphatja meg azonnal mindenki, a kutatók azt javasolják, hogy a betegségen már átesett embereket a kiosztáskor hátrébb sorolják, mivel bennük nagy valószínűséggel kialakulhatott már bizonyos szintű védettség.
