Koronavírus: kell az oltás, ha már voltunk betegek?

Akkor is javasolt a COVID-19 elleni védőoltás, ha a betegségen korábban már átestünk.

December utolsó napjaiban Magyarországra is megérkeztek az első koronavírus-vakcinák, a hatóságok pedig már meg is kezdték a leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egészségügyi dolgozók oltását. Ha kellő mennyiségben áll rendelkezésre belőle, a lakosság tömeges oltását is elkezdhetik előkészíteni. Sokakban azonban felmerül a kérdés, hogy a fertőzésen már átesett, a betegségből felgyógyult embereknek is javasolt beoltatni magukat? Az Iflscience cikke erre a kérdésre próbált választ adni.

Miben különbözik a Pfizer és a Moderna vakcinája? Magyarországon már kétféle koronavírus-vakcina érhető el: a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyaga, valamint a Moderna amerikai gyógyszergyártó készítménye. A két oltás közötti különbségeket Rusvai Miklós víruskutató ismertette. Kattintson a részletekért!

Nem tudni biztosan, meddig védettek a gyógyultak

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC) egyaránt azon az állásponton van, hogy az oltóanyagot a már COVID-19 fertőzésen átesett embereknek is biztosítani kell. A CDC szerint ez azért is indokolt, mert a jelenlegi ismereteink szerint a betegségen már átesett emberek egy bizonyos idő elteltével ismét megfertőződhetnek. Azt azonban még nem tudni, hogy a felgyógyult emberek szervezetében mennyi ideig marad meg a védettség, és mikor jelent rájuk ismét veszélyt a koronavírus.

Habár az elmúlt egy évben az orvostudomány szinte minden erőforrását a koronavírus elleni harc szolgálatába állította, a kórokozóval kapcsolatban még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Nem tudni például, hogy a fertőzésből származó antitestek meddig termelődnek a szervezetben. Egyes tanulmányok szerint két-három hónap után már nem nyújtanak megfelelő védettséget, míg más kutatások alapján arra következtettek, hogy az immunválaszt biztosító T-sejtjek már egyszeri fertőzést követően is megtanulnak védekezni a kórokozóval szemben, így hosszú távon is immunitás alakulhat ki. Az immunmemória kiaslakulását valószínűleg az is befolyásolja, hogy milyen mértékű volt a betegség - sajnos úgy tűnik, hogy az enyhe esetekben a védettség is rövidebb ideig tarthat.

A betegségből már felgyógyultaknak is fontos lehet az oltás. Fotó: Getty Images
A betegségből már felgyógyultaknak is fontos lehet az oltás. Fotó: Getty Images

"Adataink azt mutatják, hogy a korábban SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek 90 százaléka tartós immunitással rendelkezik. De ez egyben azt is jelenti, hogy a betegségből felgyógyulók 10 százalékának gyenge az immunmemóriája, vagyis újra megbetegedhet és tovább fertőzhet másokat" - mondta el a lapnak Dr. Alessandro Sette immunológus.

Viszont egyelőre az sem teljesen világos, hogy a vakcinák mennyi ideig biztosíthatnak védelmet, hiszen a kifejlesztésük és beadásuk óta még nagyon rövid idő telt csupán el. Annyi biztosnak tűnik, hogy Pfizer-vakcina nyújtotta védelem nem csökken legalább két hónapig, míg a Moderna-vakcina minimum három hónapig védettséget biztosító antitesteket termel. A kutatók úgy gondolják, hogy a védettség ennél hosszabb ideig tart, erről azonban a gyakorlatban még nem sikerült meggyőződni.

Arra sincs semmi bizonyíték, hogy az oltás veszélyes lenne azokra, akiknek a szervezetében ott a koronavírus. A CDC azonban azt javasolja, hogy elővigyázatosságból a COVID-19 kialakulását követően az emberek legalább 90 napot várjanak az oltással - legalábbis addig, míg bővebb információ nem áll rendelkezésre a vakcina koronavírusos emberekre gyakorolt hatásairól. Mivel az oltást nem kaphatja meg azonnal mindenki, a kutatók azt javasolják, hogy a betegségen már átesett embereket a kiosztáskor hátrébb sorolják, mivel bennük nagy valószínűséggel kialakulhatott már bizonyos szintű védettség.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +8 °C
Minimum: +3 °C

Az összefüggő csapadékzóna este, késő este kelet felé elhagyja az országot, mögötte nagy területen felszakadozik, átmenetileg csökken is a felhőzet, azonban ezzel együtt romlanak a látási viszonyok, többfelé pára, köd, rétegfelhőzet képződhet. Kedd hajnalban nyugat felől ismét felhősödés kezdődik. Gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás, majd hajnalban az újra déliesre forduló szél egyre többfelé megélénkül, a Nyugat-Dunántúlon néhol már erős lesz.Késő este 0, +8 fok valószínű.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és +6 fok között alakul, de északkeleten és az északnyugati, nyugati határvidéken néhol gyengén fagyhat. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!