Az eljárás alapja egy, az emberi sejtek felszínén megtalálható fehérje kimutatása és elemzése, amely révén meg lehet becsülni, hogy az adott személyre nézve mekkora a koronavírus-fertőzés elharapódzásának kockázata - olvasható a Koppenhágai Egyetem közleményében. "Sejtjeink rendelkeznek egy úgynevezett fitneszstátusszal, amelynek elemzésével előre jelezhető a kórházi kezelés szükségessége és akár az elhalálozás veszélye COVID-19-betegeknél. Egy ilyen biomarker potenciális eszközt kínál a korai előrejelzéshez, különösen annak tükrében, hogy az általánosan elterjedt COVID-19-teszteknél alkalmazott mintákból is azonosítható" - magyarázta Rajan Gogna, a Koppenhágai Egyetem adjunktusa, a témában elért kutatási eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője.
Amennyiben egy sejt fitneszstátusza gyenge, abból arra lehet következtetni, hogy a sejt nem fejlődik megfelelően. Ebben egyaránt szerepet játszhat, hogy a sejt elöregedett, kóros az anyagcseréje, esetleg hajlamos a megbetegedésekre. A koppenhágai kutatók az idei évben fedezték fel, hogy a fitneszstátusz fehérjékben, egészen pontosan az úgynevezett virágfehérjékben fejeződik ki. A sejtek felszínén ülő virágfehérjék ugyanis kétféle formában jelenhetnek meg. "Az egyik forma azt az üzenetet küldi a szomszédos sejteknek, hogy a sejt jól működik. A másik forma viszont azt kommunikálja a környező szövetek felé, hogy az adott sejt nem működik jól, azaz rossz a fitneszstátusza. Ez utóbbi esetben a sejtet a környező sejtek kiiktatják" - foglalta össze Rajan Gogna.
Pontosan előre lehet jelezni a súlyos fertőzéseket
A koronavírus-pandémia nagy veszélye, hogy bár ismertek bizonyos kockázati tényezők, mégsem lehet teljes biztonsággal meghatározni, hogy fertőzés esetén kiknél alakul ki súlyos, akár végzetes lefolyású betegség. A virágfehérje kifejeződésének vizsgálata e tekintetben hozhat előrelépést. "A módszer 78,7 százalékos pontossággal képes előrejelezni, ki szorulhat kórházi kezelésre. Azon COVID-19-betegek esetében pedig, akiknél várhatóan nem válik súlyossá a fertőzés, az előrejelzés pontossága 93,9 százalék" - mutatott rá a kutatást vezető Kyoung Jae Won, a Koppenhágai Egyetem Biotechnológiai Kutatási és Innovációs Központ docense.
Won kutatócsapata COVID-19-ben elhunyt betegek tüdőszövetét vizsgálva tárta fel a virágfehérjék akut tüdőkárosodásban, a COVID-19 miatti elhalálozás elsődleges okában betöltött szerepét. Emellett orrgaratváladék-minták használatával megfigyeléses tanulmányt is végeztek a kutatók, hogy felmérjék, a fehérje kifejeződése képes-e pontosan előre jelezni a súlyos kórlefolyást. Eredményeikről az EMBO Molecular Medicine című folyóiratban jelentettek meg részletes tanulmányt.
"A sejtek virágfehérjében kifejeződő fitneszstátusza segíthet magyarázatot adni arra, miért reagálnak egyes emberek rosszul a COVID-19-re , egyszersmind lehetőséget biztosít, hogy előre beazonosítsuk a magas kockázati csoportba tartozó személyeket. Felfedezésünkben megvan a potenciál, hogy életeket mentsen azáltal, hogy időben riasztja és fokozott óvintézkedésekre sarkallja az érintetteket, amíg nem jutnak védőoltáshoz. Más nemzetek esetében pedig inkább az jelenti a problémát, hogy magas a társadalmon belül az oltásszkeptikusok aránya. A tesztekkel szemben azonban általában kevésbé bizonytalanok az emberek, így reméljük, ez enyhítheti a járvány következményeit" - foglalta össze Rajan Gogna.
Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint akár jövő áprilisig is elhúzódhat a koronavírus-járvány negyedik hazai hulláma .
