"Tanulmányunk és a legújabb klinikai kísérletek is arra mutatnak, hogy a vírus fejlődése olyan irányba halad, amely által képes kibújni a ma alkalmazott, a vírus tüskefehérjéjét megcélzó védőoltások és terápiák hatása alól" - hívta fel a figyelmet David Ho, a New York-i Columbia Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője az intézmény közleményében . "Ha a vírus továbbra is ugyanilyen vadul fog terjedni, és így egyre több kritikus mutáció alakul ki, akkor arra a sorsa ítéltethetünk, hogy éppúgy folyamatosan csak üldözzük a változó SARS-CoV-2-t, ahogy tesszük azt régóta az influenzavírus esetében is" - mutatott rá a szakember. Hangsúlyozta, éppen ezért is rendkívül fontos, hogy a megelőzés érdekében hozott óvintézkedések erősítése és a vakcináció felgyorsítása révén minél hamarabb megfékezzük a pandémiát.
Vizsgálataik során Ho és munkatársai részletes elemzéseket folytattak a SARS-CoV-2 vírus tavaly szeptemberben az Egyesült Királyságban megjelent variánsa (B.1.1.7) és az év végén Dél-Afrikában felbukkant variánsa (B.1.351) mutációin, beleértve a tüskefehérjét érintő összes mutációt. A tüskefehérjéről ugye ismert, hogy kulcsszerepet tölt be a fertőzésben, egészen pontosan abban, hogy a vírus bejusson az emberi sejtekbe. Ezen felül a COVID-19 elleni vakcinák és a súlyos betegek kezelésében alkalmazott, monoklonális antitestekkel zajló kezelések is ezt a proteint támadják.
A vizsgálati eredmények alapján a kutatók úgynevezett pszeudovírusokat hoztak létre a B.1.1.7 nyolc és a B.1.351 variáns kilenc mutációjával. E pszeudovírusok elő tudták ugyan állítani a koronavírus tüskefehérjéjét, de nem okozhattak fertőzést. Végül felmérték, hogy a pszeudovírusok miként reagálnak a COVID-19-betegek terápiája során alkalmazott monoklonális antitestekre, továbbá olyan emberek vérszérumára, akik vagy a pandémia egy korábbi szakaszában estek át a fertőzésen, vagy a Moderna- vagy Pfizer/BioNTech-oltóanyag révén szereztek védettséget.
Mennyire hatékonyak a vakcinák az új variánsok ellen?
Mint kiderült, a két vakcina vírussemlegesítő hatékonysága körülbelül a felére esett vissza a brit variáns esetében, míg a dél-afrikainál ennél is drasztikusabb, 6,5-8,5-szeres visszaesést mutattak ki a tesztek. Ho elmondta, a brit variáns esetében tapasztalt csökkenés hatásai kevésbé érzékelhetőek, mert így is marad elegendő tartalék az antitestek semlegesítő aktivitásában. A dél-afrikai koronavírus helyzete viszont annál aggasztóbb. Annál is inkább, mert a Columbia Egyetem kutatóinak eredményeit látszanak alátámasztani a Novavax oltóanyag-fejlesztő vállalat vakcinájával folytatott klinikai kísérletek eredményei is. A Novavax január végén hozta nyilvánosságra , hogy az oltás hatékonyság közel 90 százalékosnak mutatkozott az Egyesült Királyságban elvégzett tesztek szerint. A dél-afrikai vizsgálatok viszont nem egészen 50 százalékos hatékonyságról tanúskodtak csupán - éppen ott tehát, ahol a legtöbb megbetegedés a B.1.351 variánshoz köthető.
Bár az amerikai kutatás nem terjedt ki a SARS-CoV-2 Brazíliában felbukkant variánsára (B.1.1.28), ismert azonban, hogy az hasonló mutációkat vonultat fel a tüskefehérjében, mint a dél-afrikai variáns. Éppen ezért Ho szerint a brazil variáns is hasonlóan viselkedhet, mint a dél-afrikai. Mindez pedig nemcsak a védőoltások, hanem a természetes úton szerzett immunitás tekintetében is aggodalomra adhat okot. A fertőzésből korábban kigyógyult páciensek vérmintáival végzett kísérletek szerint ugyanis az érintettek szervezete által termelt antitestek negyed annyira voltak csak hatékonyak a brit variánssal szemben, míg a dél-afrikaival szemben tizenegyszeresen csökkent a semlegesítő hatékonyságuk, összehasonlítva az eredeti vírussal. Magyarán hiába esett át valaki korábban új típusú koronavírus-fertőzésen, ha egy új variánssal kerül szembe, akkor komolyan fennáll az újrafertőződés kockázata.
Az antitestterápiák is gyengülhetnek
A Nature című folyóiratban március 8-án megjelent tanulmányban a kutatók 18 különböző monoklonális antitest semlegesítő aktivitását is felmérték a két vírusvariánssal szemben. Ezek közül a legtöbb kellően hatékonynak bizonyult a brit variáns ellen, habár kettőnek valamelyest csökkent a hatása. A dél-afrikai variáns esetében ugyanakkor négy antitest aktivitása is teljesen vagy határozottan leromlott. Ezek közé tartozott például a bamlanivimab , amelyet Magyarországon is alkalmaznak enyhe vagy középsúlyos tünetekkel küzdő fertőzötteknél. Szintén drasztikusan csökkent a dél-afrikai variánssal szemben a casirivimab hatékonysága, amely egy antitestkoktél két összetevőjének egyike. Párja, a imdevimab ugyanakkor megőrizte semlegesítő aktivitását, ennél fogva maga a koktél is.
