Kiderült, mennyire véd a Pfizer- és az AstraZeneca-vakcina

Az Oxfordi Egyetem összehasonlító kutatások keretében vizsgálta a két vakcinát, és érdekes eredményekre jutottak. A Pfizer például erősebb immunválaszt generál, de az AstraZeneca oltóanyaga által kiváltott védelem hosszabb ideig áll fenn az eredmények szerint.

AstraZeneca-vakcina: ezek a tünetek jelezheti a bajt - részletek !

Az Oxfordi Egyetem által közzétett eredmények szerint a Pfizer-BioNTech vakcinával beoltottak körében erősebb antitestes immunválasz alakult ki, ám ez az idő előrehaladtával hamarabb elhalványult, mint azoké, akik az AstraZeneca oltóanyagát kapták - számolt be róla a Qbit . Az elmúlt időszakban két, egymástól független, jelenleg felülvizsgálatra váró kutatás is vizsgálta az amerikai-német és a brit-svéd COVID-19 elleni vakcina hatásosságát. A több mint 1,6 millió orr- és garatmintát vizsgáló koronavírus -teszt elemzése után kiderült, hogy mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyaga már az első adag beadatását követően erős védelmet nyújt, 21 nappal az első oltást követően a megfertőződés kockázata 65 százalékkal, a tünetes megbetegedés kockázata 72-74 százalékkal, míg a tünetmentes fertőzés kockázata 57 százalékkal csökkent. Sarah Walker, az egyetem orvosi és járványügyi statisztikus tanára szerint ez kellemes meglepetés, mivel az oltások ezek alapján kifejezetten hasznosak lehetnek azok számára, akik nagy vírusterhelésnek vannak kitéve, illetve már tüneteket produkálnak - vagyis annak a két csoportnak, akik nagyobb valószínűséggel adnák tovább a fertőzést.

koronavírus COVID-19 oltás vakcina Pfizer AstraZeneca
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag üres ampullái Gulyás Gábor nyíregyházi háziorvosi rendelőjében. Fotó: MTI/Balázs Attila

Kevésbé erős, de tovább tart

Míg a klinikai teszteken a Pfizer/BioNTech vakcinája 94-95 százalékos hatásosságúnak bizonyult, az AstraZeneca pedig 63-66 százalékot jelentett, a tömeges brit adatok arra utaltak, hogy a gyakorlatban a különbség jóval kisebb lehet. A fő eltérés a védettség fennállásának hosszában mutatkozott meg. E szerint a szervezetben kimutatható antitestek száma a Pfizer-oltást követően 35 nappal, az AstraZeneca-oltás után pedig 49 nappal kezdett csökkenni. Koen Pouwels, az egyetem népegészségügyi tanszékének kutatója kiemelte, hogy egyik oltóanyag esetében sem fordult elő olyan, hogy a beoltott személy szervezete ne produkált volna immunválaszt a vakcinára. Ugyanakkor 5 százalékra tehető azon oltottak csoportja, akiknél csak gyenge immunválaszt indukált az oltás.

Életkorhoz kellene igazítani az oltásokat

Az is megmutatkozott , hogy a COVID-19-en átesetteknél már az első adag vakcina hatására is nagyobb védettség alakult ki, továbbá a 60 éven felülieknél jellemzően gyengébb az antitestes immunreakció akkor, ha korábban nem estek át a fertőzésen. A második adag Pfizer-vakcina után kialakuló immunválasz azonban már minden korcsoportban egyaránt magas volt - az idősebbeknél különösen, az ő antitestjeik mennyisége megközelítette azon fiatalabbakét, akik már átestek a fertőzésen, és csak egy adag vakcinát kaptak. David Eyre docens szerint az eredmények indokolttá tehetik, hogy a szakemberek az oltottak életkorához igazítsák a vakcinadózisok ütemezését, lévén az idősebbeknél a két dózis hoz ugyanolyan hatást, mint a fiataloknál egy adag.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Egy másik brit kutatás nemrég szintén az AstraZeneca és a Pfizer vakcinája által kiváltott immunreakciókat hasonlította össze, ebben a T-sejtek feldúsulását vizsgálták egy adag után.

A Birminghami Egyetem eredményei azt mutatták, hogy az idősebb, 80 év feletti beoltottaknál az AstraZeneca vakcinája többször (a beoltottak 31 százalékánál) váltott ki T-sejtes immunreakciót, míg a Pfizernél ez az arány csak 12 százalék volt. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a Pfizer egy adagjának hatására több antitest termelődik az idős emberekben, és mindkét arányszám vélhetően emelkedik a második adag után.

A szakemberek két olyan faktort is azonosítottak, amelyek fokozzák a súlyos koronavírus-fertőzés rizikóját, de úgy vélik, van két tényező, ami viszont csökkenti a kockázatot - ezekről ide kattintva olvashat részletesebben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +5 °C
Minimum: -1 °C

Tovább szakadozik, csökken a felhőzet, a derült, szélcsendes - főként keleti, északkeleti részeken - párássá válik a levegő, foltokban köd és rétegfelhőzet képződik. Az éjszaka második felében nyugat felől magasszintű felhőzet érkezik fölénk, ami reggelre az Alpokalján néhol meg is vastagszik. Emellett a Tiszántúlra dél felől húzódik vastagabb felhőtakaró. Néhol előfordulhat szitálás, kisebb eső, a hegyekben havas eső, hószállingózás. A délire, délkeletire forduló szél az Észak-Dunántúlon hajnaltól megélénkül, Sopron környékén meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +2 fok között valószínű, de reggelre ennél pár fokkal melegebb lesz. Az orvosmeteorológiai helyzetben egyelőre nem érvényesül fronthatás.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra