Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint 2017-ben négyszer annyi kanyarós megbetegedést regisztráltak, mint 2016-ban. Mivel az esetek száma megdöbbentő mértékben nőtt Európa-szerte, továbbá mivel sürgősen szükség lenne új, más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére, az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet ezzel kapcsolatban. A kormányzati intézmény célja, hogy az ütemterv alapján 2018 közepéig előálljon egy javaslattal, amelyet az Európai Tanács ajánlásként fogadna el.
Az ütemtervvel kapcsolatos legfrissebb észrevételek az EASAC-tól és a FEAM-tól érkeztek. A védőoltások kérdése mindkét szervezet szerint olyan ügy, amellyel haladéktalanul foglalkozni kell, ezért javaslatokat tettek az ütemterv tökéletesítése érdekében. Javaslataik egyaránt érintik az átoltottság mértékét, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és új védőoltások kifejlesztését.
Halálos gyermekbetegség és oltásellenesség
Az ütemterv szerint az EU-ban mostanában kitört kanyarójárványok azt jelzik, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak az Európai Unión belül. A kanyaró egy súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás. Az alacsony mértékű átoltottság a gyermekek és felnőttek más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti: például a gyermekbénulás , a torokgyík, a rubeola, a szamárköhögés, a B típusú Haemophilus influenzae, a pneumococcus- és a meningococcus-fertőzések esetében.
A kiváló védőoltások elérhetősége ellenére a gyermekek átoltottságának mértéke az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik. Ennek okai egyelőre nem pontosan tisztázottak. Összetett és eltérő tényezők állnak a háttérben, amelyek tagállamról tagállamra változnak, és amelyeket minden tagállamban azonosítani kell az átoltottság mértékének javításához. Összességében annak hátterében, hogy a kisgyermekek átoltottságának mértéke Európa- és világszerte csökken, az áll, hogy egyre többen döntenek úgy: nem oltatják be sem magukat, sem gyermekeiket. Az oltásellenesség kezelése mellett az ütemterv szorgalmazza a már létező védőoltások tökéletesítését, valamint új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztését is.
Az EASAC és a FEAM javaslatai az ütemterv kapcsán:
- Fel kell deríteni, hogy melyek a csökkenő mértékű átoltottság okai az EU-ban, hogy testre szabott megoldásokat lehessen kínálni az egyes tagállamoknak.
- Létre kell hozni egy európai oltási könyvet és nyilvántartást.
- Fel kell hívni a figyelmet rá, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak, meg kell határozni egy fontossági sorrendet.
- Fontos befektetni a kutatásba és fejlesztésbe, hogy a jövőbeli vakcinák is biztonságosak és hatékonyak legyenek.
- Az oltásellenesség problémájának kezelése érdekében fel kell ismerni, hogy az oltáselutasítók, az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok megszólítása eltérő megközelítésmódot igényel.
- Társadalomtudósok segítségével olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében.
- Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére, és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást.
- Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket: a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen, és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle.
- Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az oltási ütemterveket azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyekből hiány mutatkozik.
- Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyek tökéletesítésre szorulnak, valamint azok esetében, amelyekre a legnagyobb szükség van.
