Korábban az volt az általános gyakorlat, hogy mindenki 3-4 hét különbséggel kapta meg az új típusú koronavírus elleni vakcina két dózisát. A CDC új kutatási eredményei szerint viszont, ha nyolc hét telik el a védőoltás első és második adagjának beadása között, akkor kisebb a szívizomgyulladás kockázata - számolt be róla a Health.com .
A fiatal férfiak vannak a leginkább veszélyben
A frissített ajánlás kiemeli, hogy bár a COVID-19 elleni vakcina miatt kialakuló szívizomgyulladás továbbra is nagyon ritka, a szövődmény relatív kockázata a 12-39 éves férfiak körében valamivel magasabb, mint a társadalom többi csoportjában. Az első és a második oltási dózis közötti intervallum meghosszabbításával azonban mérsékelhető ez a rizikó. Az ajánlás szerint a két oltás között 4 hétnél hosszabb szünetet kell tartani, és ezzel nemcsak a szívet érintő szövődmény kialakulásának valószínűsége csökken, hanem fokozódhat a szervezet antitesttermelése is. 8 hétnél tovább viszont már nem érdemes várni a második adaggal.
A CDC ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a mérsékelten vagy súlyosan immunhiányos személyeknek, 65 évnél idősebbek, valamint az egyéb okok miatt gyors védelemre szoruló embereknek jobb, ha az általános ajánlások szerint adják be a második koronavírus-vakcinát, tehát az első után 3-4 héttel. A meghosszabbított ütemtervet elsősorban azoknak az amerikai férfiaknak ajánlják, akik még csak az első oltásukat kapták meg, vagy egyet sem. (Az Egyesült Államok lakosságának nagyjából 35 százaléka még nem kapott második dózist, 23 százalék elsőt sem.)
Milyen gyakori az oltás okozta szívizomgyulladás?
Egy amerikai tanulmány szerint a több mint 350 millió oltóadagot kapott, csaknem 200 millió amerikai közül mindössze 1626 embernél alakult ki szívizomgyulladás. Az érintettek jellemzően 12 és 24 év közötti férfiak voltak. Egy izraeli tanulmány pedig 2,5 millió beoltott személy között 54 szívizomgyulladásos esetet azonosított, leginkább a 16 és 29 év közötti, fiatal férfiak körében. A szakértők azonban minden esetben leszögezték, hogy az oltások csekély kockázatával szemben a koronavírus-fertőzés jóval gyakrabban és erősebben idézi elő ezt a súlyos szövődményt.
Világszerte számos feljegyzés született olyan COVID-19-betegekről az elmúlt két évben, akiknél a fertőzés miatti kórházi kezelésük ideje alatt diagnosztizáltak cukorbetegséget . Egy új kutatás szerint ugyanakkor egyes esetekben ez csupán átmeneti állapot.
