Egyelőre még nincs az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján a CoviShield vagy a Convidecia (CanSino vagy Ad5-nCoV néven is ismert) oltásokról gyógyszerismertető, alkalmazási leírás vagy egyéb tájékoztató, pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfői bejelentése szerint az elmúlt napokban adott ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedélyt azokra az intézet.
A CoviShield az AstraZeneca-vakcina "klónja"
A CoviShield lényegében csak a nevében különbözik az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett AZD1222 nevű vakcinájától. Az AstraZeneca ugyanis átadta a technológiát a Serum Institute of India részére, amely licensz-megállapodás keretében - a bbc.com összefoglalója szerint - havi mintegy 50 millió dózist gyárt így a vektorvakcinából. Mint arról korábban már a HáziPatika.com-on többször írtunk, az AstraZenaca, és így a CoviShield is egy szaporodásra képtelen csimpánz adenovíruson alapul, ebbe "csomagolták" az új típusú koronavírus tüskefehérjéjét, ami a szervezetbe jutva kiváltja a szükséges immunválaszt, és megtanítja az immunrendszert a SARS-CoV-2 elleni védekezésre.
Nemcsak ebben egyezik meg azonban a két vakcina. Mind tárolásában (mínusz 2 és plusz 8 fok között), mind adagolásában (2 dózis, 4-12 hét eltéréssel), mind hatékonyságában (akár 90 százalékos) ugyanazt tudják.
Ezért engedélyezhették itthon
A kormány még január végén módosította a vakcinák engedélyezésére vonatkozó rendeletet, mely alapján Magyarországon is alkalmazhatóvá válnak olyan készítmények, amiket olyan államban engedélyeztek, melynek vonatkozó szabályozási rendszere egyenértékűnek tekinthető a hazaival. Mivel a CoviShield-oltás egy ilyen államban, jelesül Kanadában februárban megkapta a vészhelyzeti alkalmazási engedélyt, mert lényegében ugyanazt tudja, mint az AstraZenaca-oltás, így - a fent említett rendelet értelmében - már itthon sem volt akadálya annak, hogy zöld utat kapjon az indiai gyártású vakcina.
Convidecia: az egydózisos kínai vakcina
A kínai CanSino Biologics vállalat kísérleti koronavírus vakcinájáról, mely Convidecia néven került forgalomba egyelőre annyi tudható, hogy az a késői stádiumú vizsgálatok alapján 65,7 százalékos hatékonysággal előzi meg a tünetes COVID-19 kialakulását. A tiencsini székhelyű vállalat, a Pekingi Biotechnológiai Intézet és a kínai hadsereg által közösen fejlesztett vakcina azonban a Bloomberg összefoglalója szerint, az utolsó klinikai fázisban - több országban, mintegy 30 ezer résztvevő bevonásával - 90,98 százalékos hatékonyságúra vizsgázott a súlyos COVID-19 megelőzése tekintetében. Bár a 65,7 százalékos általános hatékonyság elsőre kevésnek tűnhet, a cikk emlékeztet, 50 százalék felett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már minden oltás hatékonynak tekinthető. Érdemes megjegyezni, hogy a Convidecia egydózisos oltás, akárcsak a Johnson&Johnson vakcinája , melyet egy globális vizsgálat 66 százalékban talált hatékonynak. A gyengébb teljesítményért "cserébe" azonban számos előnye van.
Egyszerűbb logisztikát igényel
Egyrészt könnyebben tárolható és szállítható, mivel nem igényel mélyfagyasztást, másrészt nem kell attól tartani, hogy a beoltott nem jelentkezik időben a második dózis felvételére, így kockáztatva az oltás hatékonyságát. Az oltóanyagot 18 éven felülieken tesztelték, mellékhatásairól egyelőre nincs információ. Annyi azonban tudható, hogy a gyártó 2021 végéig 500 millió dózis előállítását tervezi.
Milyen típusú oltás a Convidecia?
A kínai Convidecia az AstraZeneca-vakcinához hasonló vektorvakcina mely szintén az emberekre veszélytelen, szaporodásra képtelen csimpánz adenovírusba csomagolva juttatja a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjét, hogy így váltson ki megfelelő immunválaszt, azaz a SARS-CoV-2 elleni antitestek termelődését. A Convidecia-vakcina használatát Kína, Mexikó és Pakisztán után, Európában elsőként Magyarországon engedélyezték .
Az új típusú koronavírus okozta megbetegedések megelőzésével, korai diagnosztikájával és gyógyításával kapcsolatos kihívások minden eddiginél hangsúlyosabbá tették az orvostudomány kutatásainak szükségességét és a klinikai vizsgálatok szerepét. Épp ezért komplex kutatási stratégia készül itthon. Ha kíváncsi a részletekre, kattintson korábbi cikkünkre .
