A 2009-es H1N1 -járvány utáni évet leszámítva, Magyarországon egyre kevesebben adatják be az influenza elleni védőoltást. A járvány utáni télen a rizikócsoportokban - a krónikus betegek, a 65 év felettiek, a várandósok és a kisgyerekek körében - az átoltottság majdnem elérte a 80 százalékot, a három év alatti kisgyerekek esetében pedig meghaladta a 90 százalékot is. Ám úgy tűnik, az oltás elleni áltudományos riogatások megtették a hatásukat az évek során.
"Az oltás nem a fertőzéstől véd meg biztosan, hanem rövidíti a betegség lefolyását, és főleg a súlyos szövődmények kialakulását előzi meg" - mondta az Origónak Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ főorvosa. Egy félévesnél kisebb csecsemőt, aki nem kaphat védőoltást, a környezete úgy tud óvni, ha ők beadatják maguknak az oltást. Vagy például a súlyos cukorbetegekre nézve is sokkal veszélyesebbek az influenza szövődményei, így nekik is az oltás a legjobb védekezés - állította a szakértő, aki leszögezte, hogy a vakcináknak nincs egészségre káros összetevőjük. Összesen hétfajta vakcina van törzskönyvezve Magyarországon, de jellemzően csak kettőt forgalmaznak. Azt minden szezon előtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozza meg, hogy az adott évben a két vírustörzs melyik altípusait kell mindenképpen tartalmaznia minden gyártó oltóanyagának.
2009 óta minden évben, így az idei vakcinában is szerepel az influenza vírus A törzséből a H1N1 az összetevők között. Az A törzsből a H3N2 altípus volt tavaly is a másik összetevő, de most egy másik változata került az oltásba.
"Nagyon sok múlik a háziorvosokon. Ők azok, akik ismerik, kik a krónikus betegek, a leginkább veszélyeztetettek a körzetükben, ezért arra buzdítjuk őket, hogy próbálják elérni ezeket az embereket, és ajánlani nekik a védőoltást. Főleg a kisebb településeken, ahol, ha a háziorvos azt ajánlja, hogy be kell adni, hallgatnak rá" - mondta Molnár Zsuzsanna.
Forrás: Origo.hu
