Egyes tudósok munkássága igen éles kritikákat válthat ki; az ő eredményeiket semmi sem igazolhatja fényesebben, mint a Nobel-díj. Dr. Stanley B. Prusiner 1997. októberében, negyedszázados munkásságának elismeréseképpen kapta meg a legnagyobb tudományos kitüntetést. Ő fedezte fel a prionokat, vagyis azokat a kórokozókat, amelyek a kergemarha-kór, az emberek kuruja és Creuzfeld-Jakob betegsége, illetve az utóbbi új variánsának keletkezéséért felelősek. Az orvosi Nobel-díjat általában megosztva adják ki, de Prusiner -- mindössze hatodikként a világon -- egyedül kapta az elismerést.
Felfedezésében még ma is sokan kételkednek, és különböző tudományos fórumokon meglehetősen komoly érvekkel megtámasztott ellenvéleményeket közölnek. Prusiner szerint ez a kétkedés talán jó is, mert további hajtóerőt jelent a kutatásoknak. Szavai szerint a "felfedezéseket az adatok folyamatos ellenőrzése igazolja, nem pedig a díj -- egy díj akkor sem igazolhat egy tézist, ha ez a díj maga a Nobel-díj".
Tekintsük át az emberi betegségek kórokozóit:
 A baktériumokat általában erős sejtfal veszi körül, ezek a kórokozók rendszerint osztódással szaporodnak |
 A gombák leggyakrabban a száj-, garat, tüdő és a bőr fertőzéses megbetegedéseit okozzák. |
 Az élősködők azért nagyon kellemetlenek, mert rendszerint hosszas, idült betegségeket okoznak a gazdaszervezetnek |
 A vírusok olyan kicsinyke, fehérjeburkolattal rendelkező örökítőanyag csomagocskák, amelyek csak a sejteken beül képesek újratermelni magukat |
 Végezetül a legújabban felfedezett kórokozók, a prionok, amelyek kizárólag fehérjéből állnak, és minden eddig ismert mikrobától különböznek. |
Prusiner kutatásai alapján úgy tűnik, hogy az egyébként teljesen ártalmatlan prionok időnként hirtelen megbokrosodhatnak, és elképesztő mértékű sejtpusztítást okozhatnak az agy állományában. A kétkedők szerint igaz ugyan, hogy a prionok ott találhatók minden élőlényben, de mivel nincs bennük semmilyen genetikus állomány, azaz az örökletes tulajdonságok átadásáért és a szaporodásért felelős anyag, ezért betegségeket sem okozhatnak.
A prionok két formában léteznek a szervezetben: A normálisan békés prion minden emberben megtalálható.
de néha hirtelen átalakul a betegséget kiváltó kórokozóvá
És ez az átalakulás láncreakciószerűen zajlik le a szervezetben található összes prionon. A káros forma rendkívüli módon ellenáll a nagy hőmérsékletnek, az ultraibolya- és más besugárzásoknak, valamint az erős lebontó enzimeknek és sok maró hatású kémiai oldószernek is. Az összecsapódó prionfehérjék hosszú láncokká állnak össze, ezek pedig fokozatosan szétroncsolják az idegszöveteket. Pontosan milyen tünetekben nyilvánulnak meg a prionbetegségek? Erről szól majd a következő rész. A cikkhez kapcsolódó magyar nyelvű linkek:
A kurutól a Creutzfeldt-Jakob betegségig 1.
A kurutól a Creutzfeldt-Jakob betegségig 3.
