1988-ban publikálták azt a megdöbbentő amerikai tanulmányt, amely szerint 44 százalékkal csökkent azon 40-84 éves, kardiológiai előzménnyel nem rendelkező férfiak körében a szívinfarktus előfordulása, akik acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszert szedtek. Ez olyan nagy hatással volt a közvéleményre, hogy 2017-ben a 40 feletti, szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkező amerikaiak negyede szedett már naponta ilyen tablettát, 20 százalékuk ráadásul orvosi ajánlás nélkül.
2018-ban azonban megjelent három olyan tanulmány is, amelyek az előnyök helyett a hátrányokat hangsúlyozták. Ezek szerint a gyógyszer csak 11 százalékkal csökkentette a szívinfarktus kockázatát a vizsgált alanyok körében, miközben potenciális veszélyt jelentett: az alacsony dózisú acetilszalicilsavat szedő betegeknél ugyanis 58 százalékkal nőtt a gyomor- és bélrendszeri vérzés, és 31 százalékkal emelkedett az koponyaűri vérzés kockázata a gyógyszert nem szedőkhöz képest – ismertette dr. Jenei Zsigmond Máté kardiológus, a Kardioközpont belgyógyásza.
Mi történhetett tehát? Néhány szakember annak tulajdonította a korábbi jó eredményeket, hogy kevesebb amerikai dohányzott, egyre többen ismerték az egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás hatásait, gondosabb kezelést kaptak a magas vérnyomással küzdő betegek, és a sztatinok elterjedésével a magas koleszterinszintet is vissza lehetett szorítani.
Ráadásul egy újabb gyógyszercsoportot is alkalmazni kezdtek az acetilszalicilsav helyettesítésére, az úgynevezett P2Y12 inhibitorok ugyanis hatékonyan csökkentették a szívinfarktus és a stroke rizikóját az akut koszorúér-szindrómás betegeknél, és azoknál is, akik már átestek koszorúeret érintő beavatkozáson. Megjegyzendő azonban, hogy ezt a gyógyszercsoportot tehát a már ismert szív- és érrendszeri betegeknél alkalmazták, és nem pedig primer prevencióként az egészségeseknél, mint korábban az acetilszalicilsavat.
Az ajánlások ma már árnyaltabbak
Az új bizonyítékok arra késztették az amerikai prevenciós munkacsoportot, hogy 2022-ben új irányelveket tegyenek közzé, leminősítve az alacsony dózisú acetilszalicilsav elsődleges prevenciós célú használatára vonatkozó ajánlást. Korábban a szervezet kijelentette, hogy az orvosoknak napi alacsony dózisú acetilszalicilsavat kell elrendelniük az 50-59 éves felnőtteknél, és meg kell fontolniuk azok használatát olyan 60-69 éves felnőtteknél is, akiknél a szív- és érrendszeri betegségek 10 éves kockázata meghaladja a 10 százalékot.
A frissített iránymutatások azonban már úgy fogalmaznak, hogy a 40-59 éves, 10 százaléknál nagyobb kockázatú felnőtteknél az alacsony dózisú acetilszalicilsavas kezelés megkezdésére vonatkozó döntésnek „személyre szabottnak kell lennie”, a szakmai megítélés és a páciens egyéni preferenciái alapján. A szakértők emellett azt is javasolták, hogy 60 évnél idősebbek ne szedjenek aszpirint.
Mindeközben az Amerikai Kardiológiai Társaság és az Amerikai Szívtársaság árnyaltabban fogalmaz. Az ő ajánlásukban az áll, hogy a korábbi erős ajánlás helyett fontolóra lehet venni az alacsony dózisú acetilszalicilsav szedését elsődleges megelőzés céljából, a kiválasztott 40-70 éves felnőttek körében.
Az előnyöket és a hátrányokat mérlegelni kell
A kardiológusok szerint is az egyéni mérlegelés lehet célravezető. Egy olyan 60 fölötti személynél például, akinél nagy kockázata van a szív- és érrendszeri betegségeknek, nem tud leszokni a dohányzásról, és nem tapaszalt még vérzéses problémát, hasznos lehet az alacsony dózisú acetilszalicilsav, különösen, ha a kiegészítő vizsgálatok (például a koszorúérkalcium-teszt) is biztonságosnak jelzik azt.
Ugyanakkor minden nagyobb kockázatú páciensnél igyekszünk más megelőzési javaslatot is tenni: például a magas vérnyomás rendszeres ellenőrzését és kezelését, a dohányzás elhagyását, és azon életmódbeli változtatások bevezetését, amelyek bizonyítottan csökkentik a kardiológiai rizikót” – hangsúlyozta dr. Jenei Zsigmond Máté.
Fontos továbbá, hogy lehetőség szerint csökkenjen a betegek testtömeg-indexe és koleszterinszintje is. „Ebben nagy segítség lehet az életmódorvoslás, amely a táplálkozás- és mozgásterápiára, valamint a stresszcsökkentésre épít, és garantáltan nincs mellékhatása. Ugyanakkor az acetilszalicilsav szedésétől sem szükséges teljesen elzárkózni, bizonyos esetekben nagy előnyt jelenthet a szívinfarktus és a stroke megelőzésében” – tette hozzá a szakértő.
