Prosztatarák és csípőtörés együtt jár?

A BJU International urológiai témájú folyóirat októberi számában megjelent egy tanulmány, amelyben 60 ezer férfi vizsgálata után kimutatták, hogy azoknak, akiknek prosztatarákjuk van, átlagosan négyszer nagyobb az esélyük, hogy csípőtörést szenvedjenek és nyolcszor nagyobb, ha az 50-65 éves korosztályba esnek.

Dán kutatók 62 865, 50 éves vagy annál idősebb (az átlagéletkor kicsivel 67 alatt volt) férfit vizsgáltak meg. 15 716 szenvedett el valamilyen törést és 47 149 fő alkotta a törés nélküli kontrollcsoportot. - írja a MediPress.

Felfedezték, hogy a prosztatarák 1,8-szor valószínűbbé teszi, hogy az érintettek valamilyen törést szenvednek el, és a csípőcsont törésének 3,7-szeres esélye volt a vizsgált csoportban. Mindezek mellett az 50-65 éves fériaknál nyolcszorosára nőtt csípő sérülésének kockázata. Érdekesség, hogy a kutatás során nem találtak változást a csigolyatörések számában.

"A vizsgálatunk során kimutattuk, hogy a csípőtörések több, mint három százaléka a prosztataráknak tulajdonítható az 50 feletti betegeknél"- mondja a vezető kutató, Dr. Bo Abrahamsen a Koppenhágai Egyetemi Kórház (Gentofte) dolgozója. "A kockázat azután is magas marad, ha a beteg meggyógyul." A kutatók - urológusok és endokrinológusok a Dél-Dániai és a Koppenhágai Egyetemhez tartozó dán kórházakból - most egy több-központú rendszer alapítását tervezik, ahol a prosztatarákban szenvedő férfiaknál kialakuló csontritkulás korai diagnózisára és kezelésére lehetne fókuszálni. "A prosztatarák az egyik leggyakoribb tumor, ami a férfiakat veszélyezteti, valamint Európában és az USA-ban a vezető halálok" - hangsúlyozza Dr. Abrahamsen. "Amerikai kutatók kimutatták, hogy a férfiaknak 17 százalék esélyük van arra, hogy életük során prosztatarákot kapjanak. Dán kutatók felfedezték, hogy ezekből a betegségekből eredő halálesetek száma megháromszorozódott a második világháború óta. Az orvostudomány fejlődése javítja a túlélési esélyeket, de a kezelés mellékhatásaként csontritkulás jelentkezhet, amikor a csontok elvesztik denzitásukat és törékenyebbé válnak. Ezzel nő a törések kockázata."- tette hozzá a szakember. A kutatók a Dán Nemzeti Kórházi Nyilvántartási Rendszer, a Nemzeti Statisztikai Iroda és a Nemzeti Receptírási Adatbázis adatait használták fel, hogy azonosítsák az 50 éves és annál idősebb betegeket, akiknek csonttörésük volt. Majd ugyanezeket az adatokat használták fel, hogy azonosítsák a korban illesztett kontrollcsoportot.

"A kutatásunk kimutatta, hogy a megnövekedett törési kockázat már a diagnózis utáni korai stádiumban jelentős volt és kifejezetten magas maradt még a hosszú távú túlélők körében is" - mondta Steen Walter, az Odense Egyetemi Kórház urológia professzora. "Azoknál a férfiak, akiknél hormonterápiát (ADT) alkalmaztak vagy sebészetileg eltávolították a heréjüket, hogy lassítsák a betegség progresszióját, 1,7-szeresére nőtt a törés valószínűsége." - tette hozzá.

A szerzők rámutatnak, hogy a kutatás csak a felírt ADT adagok 15 százalékát fedte le. A maradékot kórházi osztályokon használták fel, amit nem lehet egyéni páciens szintjén nyomon követni. Ezért az aktuális ADT-hatás a törések számára még nagyobb lehet. Más tényezőket is találtak, amik növelik a csonttörés kockázatát. "A vizsgálat kimutatta, hogy a töréses csoportban háromszor valószínűbb volt, hogy az illetőnek már korábban volt csonttörése. Ezek az emberek nagyobb valószínűséggel éltek egyedül és jöttek alacsony jövedelmű csoportból" mondja Abrahamsen.

STOP

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Óriási változás jön az egészségügyben: íme az új miniszter, Hegedűs Zsolt tervei
Egyre többen cserélik le a mosogatószivacsot – Baktériumtanya helyett ez az új kedvenc a konyhákban
Karikó Katalin az egészségügyi miniszter tanácsadója lesz – Ezzel a feltétellel vállalta
Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
koleszterin
6 koleszterincsökkentő étel: ezek legyenek mindig a kamrában – A szívroham megelőzésében is segítenek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +19 °C
Minimum: +7 °C

A Dunántúlon és az Alföld délnyugati részén napos idő várható gomolyfelhőkkel. Az összefüggő felhősáv a középső országrészről az északkeleti tájak fölé helyeződik, miközben lassan szakadozgat, gomolyosodik, egészen keleten, északkeleten még az esti órákig is maradhatnak borongós körzetek. A csapadék súlypontja lassanként az északkeleti, keleti országrész fölé helyeződik át, egyre inkább ott fordulhat elő eső, zápor, délután esetleg zivatar is. A késő délutáni, kora esti óráktól ugyanakkor a nyugati, délnyugati tájak fölé is besodródhatnak záporok, kis eséllyel zivatar. Több helyen megélénkül az északnyugati, nyugati szél, az Észak-Dunántúlon egy-egy helyen erős lökés is előfordulhat.A maximum-hőmérséklet többnyire 17 és 23 fok között várható, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a tartósabban borult keleti, északkeleti tájakon fordulhatnak elő. Hétfőn megszűnő fronthatásra van kilátás, így kedvezőbbre fordul az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismernéd a leggyakoribb tápanyaghiányt? – Teszteld a tudásod! A vashiány és a vérszegénység sokszor alattomosan alakul ki: a tünetek enyhék, könnyen másra fogjuk őket, mégis komoly hatással lehetnek a mindennapokra. Vajon mennyire ismered fel a figyelmeztető jeleket?
kvíz
Kvíz: felismered képről az orvosi eszközöket? – Keveseknek sikerül a 10/10 Az orvosi rendelőkben számos különleges eszköz rejtőzik. Mennyire ismered ezeket? Kvízünkben most próbára teheted a tudásod!