Míg a prosztatamegnagyobbodás inkább az ötvenen túli férfiak betegsége, a krónikus prosztatagyulladás a fiatalabbakat és középkorúakat érinti gyakrabban. A szakirodalom megkülönböztet bakteriális és nem bakteriális, akut és krónikus prosztatagyulladást, utóbbit krónikus kismedencei fájdalom szindrómának is nevezzük. Fontos jellemzője, hogy gyakran nem kimutatható a betegség eredete, okozhatja régebbi fertőzés, sérülés, de a stresszes életmód is.
Kezdeti tünetektől a súlyos szövődményekig
Többféle kellemetlen tünetet is okoz: nyomó fájdalom az intim tájékon, vizelési zavarok, éjszakai gyakori vizelés, különböző panaszok székelés közben. Ezek kezdetben enyhék, egyes esetekben elmúlnak, majd kiújulnak, ezért sokan nem foglalkoznak velük. Néhány hét, esetleg hónap elteltével azonban a kellemetlenségek állandósulnak és súlyosbodnak is, általánosságban elmondható, hogy rendkívül negatívan befolyásolják az érintettek életminőségét.
A prosztata duzzanata miatt a húgycső összeszűkül, a vizelet sugara egyre vékonyabb lesz. Ha a gyulladás okozta megnagyobbodás a húgycsövet elzárja, akkor állandó vizelési inger mellett a vizeletürítés akadályozottá válik, amire a köldök alatt előredomborodó, egyre jobban telítődő hólyag utal. A duzzadt prosztata nemcsak a húgycsövet, de a környező szöveteket, például a kismedencében futó ereket, idegrostokat is állandó nyomás alatt tarthatja, melynek következtében kialakulhatnak szexuális zavarok, vagy akár meddőség is.
A krónikus proszatagyulladásos páciensek 40-70 százaléka tapasztal merevedési zavarokat, fájdalmassá válik a magömlés, ezáltal a libidó is csökken. Az egészségügyi hatásokon túl lelkileg is meggyötörheti a betegeket a kezeletlen krónikus kismedencei fájdalom szindróma: depresszióhoz, még több stresszhez vezet. Sőt, akár párkapcsolati problémák forrása is lehet, hiszen a megcsappant szexuális étvágy, a gyermekáldás elmaradása a partnerre is nagy terhet ró. Ha a felek nem tudnak őszintén kommunikálni, esetleg friss a kapcsolat és szégyelli a partner a tüneteit a másik előtt, akkor szakítás, megcsalás is lehet a vége.
Hogyan kezelhető?
Éppen ezért fontos a fenti panaszokkal mielőbb urológushoz fordulni, hogy tisztán lássunk. A szakember fizikai vizsgálattal (betapintással és/vagy ultrahangos készülékkel) megnézi a prosztatát, ellenőrzi a vizeletsugarat, továbbá labortesztekre is beutalhatja a pácienst (például sok esetben az ondóban kimutatható megnövekedett fehérvérsejtszám utal a prosztata gyulladására).
A diagnózis felállítása után megkezdődhet a terápia. Amennyiben ismert a kiváltó ok, akkor elsősorban annak megszüntetése a cél. Ám - mint fent már említettük - a krónikus kismedencei fájdalom szindrómánál gyakori, hogy erre nem derül fény. Ilyenkor a tünetek enyhítése, a beteg életminőségének javítása kerül fókuszba. Segíthet a stresszcsökkentés, étrendi változtatások: javasolt kerülni a fűszeres ételeket, a koffeint és alkoholt, mert ezek irritálhatják a húgyhólyagot. A sporttal nem szabad felhagyni, azonban a lovaglást , biciklizést érdemes mellőzni.
A kezelésben fontos szerep jut a gyógyszereknek is: a vizelési zavarokat enyhítő, úgynevezett alfa-receptor blokkolóknak, fájdalomcsillapítóknak, nem szteroidos gyulladáscsökkentőknek, és ha szükséges, a depresszió elleni szereknek. Az orvos által felírt pirulákat pedig ki lehet egészíteni növényi hatóanyagú készítményekkel is. A lényeg, hogy betartsuk az előírt adagolást és egészen addig szedjük ezeket, amíg szükséges. Érdemes közben naplót vezetni arról, hogy mely tünetek enyhülnek és melyek nem, ez segítség lehet a kezelőorvosnak, hogy szükség szerint módosíthasson a terápia menetén.
