Nemrégiben látott napvilágot egy átfogó elemzés, amelyben számos olyan kutatást feldolgoztak, amely a cluster fejfájással és a migrénnel, valamint cirkadián jellemzőkkel foglalkozott. A cluster szó arra utal, hogy a fájdalmak bizonyos periódusokban halmozottan, csoportosan, sorozatosan jelennek meg, majd hónapokra, évekre eltűnnek. Olyan információkat gyűjtöttek össze, amelyek a fejfájások napközbeni megjelenését és évi eloszlását számszerűsítették, és vizsgálták, hogy a belső biológiai órával kapcsolatos gének gyakrabban vannak-e jelen az ilyen fejfájásban szenvedő személyeknél. Külön elemzést végeztek e fejfájások és a cirkadián rendszerrel kapcsolatos hormonok, a kortizol és a melatonin kapcsolatáról – mondta el dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa.
A Neurology című szaklapban megjelent tanulmány eredményei szerint mindkét fejfájás jellemzően cirkadián jellegű (vagyis erősen köthető egy élettani napszaki ritmushoz), de különösen igaz ez a cluster fejfájás esetében. Az adatok megerősítik az agyban található, hipotalamusz elnevezésű központ jelentős szerepére vonatkozó ismereteket, amelyek a cluster fejfájás és a migrén tekintetében már eddig is elfogadottak voltak. A hipotalamusz az elsődleges biológiai óra „helyszíne” agyunkban. Felmerülnek a kiváltó okok genetikai eredetére vonatkozó kérdések is, hiszen például az alvászavarok, amelyek gyakran együtt járnak a fejfájásokkal, a cirkadián ritmus rendellenességét jelzik.
A cluster fejfájás gyakrabban jelentkezik éjjel
A cluster fejfájással kapcsolatban úgy találták, hogy a páciensek 71 százalékánál megtalálható egyfajta cirkadián minta. Ez azt jelenti, hogy a rohamok legtöbbször a késői éjszakai óráktól a kora reggelig tartó időszakban fordulnak elő. Az év közbeni megoszlásra jellemző, hogy sokkal többször fáj a fejük tavasszal és ősszel. Genetikai szinten a cluster fejfájás két fő cirkadián génnel volt összekapcsolható, és öt-kilenc ilyen gén elemzése tovább növelte a kapcsolat valószínűséget. Ezen túl a cluster fejfájással küzdő személyekben magasabb volt a kortizol és alacsonyabb a melatonin vérszintje, mint az egészséges személyekben.
A migrén valamivel kisebb arányban, körülbelül csak 50 százalékban mutatta ezt a mintázatot. Bár migrén egy napon belül szinte bármikor előfordulhat, az elemzések szerint az éjszaka bizonyos szakaszában igen ritkán alakult ki roham. Az eredmények a gyakorlatban azért lehetnek fontosak, mert felvetik a cirkadián alapú kezelések lehetőségét. Ez egyrészt azt jelentheti, hogy a gyógyszereket a nap egy bizonyos szakában kellene bevenni, másrészt pedig azt, hogy a megzavart cirkadián ritmust is érdemes kezelni.
Hogyan segíthet a neurológus?
„A fejfájás kezelésére ma már számos lehetőség áll rendelkezésünkre, de a kiindulópont mindig a pontos diagnózis felállítása. A gyógymódok a fejfájás típusától és egyéni tényezőktől függhetnek, ezért a gyógyszer kiválasztása minden esetben szakorvos feladata. Első körben részletesen kikérdezik a pácienst, majd a panaszok függvényében célzott kivizsgálást javasolnak, amely belgyógyászati, szemészeti, fogászati és képalkotó vizsgálatot is magában foglalhat” – foglalta össze a neurológus.
„A pontos diagnózis felállításában nagy segítség a páciens által vezetett fejfájásnapló, amely segítségünkre lehet a napszaki mintázat felismerésében. Ajánlott lejegyezni, hogy milyen jellegű és erősségű a fejfájás, a fej melyik részén érezhető, mennyi ideig tart, jár-e típusos kisérőtünetekkel, mint például a hányinger, a szédülés és a fényérzékenység. A fejfájás hátterében álló okok felderítése után kezdődhet a fájdalom csillapítása, megszüntetése. Az összegyűjtött, személyre jellemző információk birtokában és a megelőző terápiák tapasztalatai alapján összeállítunk egy terápiás tervet, amelyhez a beteg aktív együttműködése is szükséges, például a káros szokások kiküszöbölésében, az alvászavarok rendezésében. A célunk az, hogy a lehető legkevesebb mellékhatás árán tartós fájdalommentességet érjünk el” – tette hozzá.
