Törvényszerű-e a rövidlátó gyermekek szemének további romlása? Megállítható-e a folyamat?
A rövidlátásnak több válfaja létezik, mondja Dr. Fodor Magdolna, a SOTE II. Számú Szemészeti Klinikájának adjunktusa, a Magyar Gyermekszemészek és Strabológusok Társaságának elnöke. Legtöbbször az magyarázza a jelenséget, hogy a szemgolyó kitágul, és ez egészen a növekedés befejeztéig tart. Vagyis ameddig a gyermek nő, addig fokozódik ez a látási hiba is. Ilyen esetben az orvos természetesen nem tud fölírni gyengébb lencsét, de ebbe érdemes beletörődni. A rövidlátás ezen formája általában iskoláskorban kezdődik, és a tudomány mai ismeretei szerint nincs semmilyen mód a megelőzésére vagy a csökkentésére. Bár komoly vizsgálatok, kutatások folynak, egyelőre semmilyen módszer (szemtréning lyukszemüveg és a többi) nem bizonyult hatásosnak. A növekedés befejezésekor az aktuális dioptriánál a szem már nem romlik tovább.
A farkasvakság. Pontosan mit jelent ez a "misztikus kifejezés", mikor és hogyan észlelhető először, és miként kezelhető?
A farkasvakság olyan, általában örökletes betegség, ami gyermekkorban nem feltétlenül derül ki. A betegség során az úgynevezett pálcikák, melyek az ideghártya perifériás részén a sötét-világos látást, illetve a perifériás alaklátást biztosítják, folyamatosan pusztulnak. Legtöbbször fiatal felnőtteknél jelentkezik a gond, akik először szürkületben észlelik, hogy nem jól látnak. Később mindinkább szűkül a látótér, és úgynevezett csőlátás alakul ki. Noha a beszűkült látómezőben a beteg élesnek látja a képet, közlekedni alig tud. Ennek a betegségnek nincs gyógymódja, ezért a beteg életminőségét megfelelő pályaválasztási tanáccsal lehet többé-kevésbé óvni.
Sajnos baleset következtében fiatal korban is megtörténhet, hogy valakinek leválik a retinája, ezért szemműtéten esik át. Ilyenkor nők esetében komolyan felmerül a kérdés, szülhet-e természetes úton gyermeket, főként, ha a kezelőorvos szerint nem kéne kockáztatni. A gyermek reményében sokan több doktort is megkérdeznek. Mire kell még vigyázni? Általában azt szokták mondani, hogy ne erőlködjön, ne emeljen, ne rángassa a fejét és ne ugráljon a beteg.
Akinek már egyszer az életében volt retinaleválása, az ideghártyájának perifériás része elvékonyodhat. Ez a terület később érzékeny, és kisebb ütésre, erőbehatásra újból leszakadhat. Fokozott a veszélye annak is, hogy a másik szeme hasonlóképpen jár. Célszerű, ha a beteg kerül minden hirtelen mozdulatot, nem ugrál, nem cipel, nem erőlködik. Ha szeret mozogni, ússzon, gyalogoljon, de tartsa távol magát a labdajátékoktól.
A szüléssel kapcsolatban: a terhesgondozás során megvizsgálják a mama ideghártyájának perifériáját, de akinek az már levált, császármetszéssel történő szülést javasolnak az orvosok a szem kímélése miatt. V. évf. x. szám, a "Csak kíméletesen!" c. írás alapján
