A természet csodája
Amikor megcsodáljuk a legmodernebb csúcstechnika csodáit, például a Forma 1-es pilóták sisakjának , a kamerák optikájának cserélhető, ultravékony porvédő fóliáit, vagy a forgó alkatrészek tökéletes működését biztosító finom kenőolajokat, nemigen gondolunk arra, hogy ezek az apró részletekig kidolgozott ötletek legfeljebb csak halvány utánzatai lehetnek a természetben megtalálható tökéletes védelmi berendezéseknek. Az emberi szem épségét, látásunk élességét szolgáló könny például egyike ezeknek a biológiai csodáknak. Több funkciót betölt: védi a szemet a kiszáradástól, a túlhevüléstől, a szennyeződésektől, a baktériumok és vírusok egy részétől is, emellett elsimítja a szaruhártya apró sérüléseit, tökéletes optikai felületet biztosít, sőt, táplálja is a szem részeit. Azért, hogy a könny mindezeknek a funkcióknak képes legyen megfelelni, nagyon bonyolult összetétellel rendelkezik.
Csillogó szemek - egy bonyolult berendezés
A szem külső részei, melyek a megtekintéskor láthatók a szemhéjak, a szempillák, a kötőhártya, a szaruhártya, a pupilla és a szivárványhártya. A szemhéjak feladata a szem védelme és az állandó pislogás (5-10 másodpercenként) révén a könnyfilm egyenletes eloszlatása. Idegentest szembe jutása esetén a könnymirigy által termelt bőséges könny segít azt kimosni a szemből. Az alsó és felső szemhéjak belső szélénél helyezkednek el a könnypontok, melyeken keresztül a könny a szemfelszínről elvezetődik. A könnyfilm állandó megújulása során a pislogáskor keletkező szívóhatás a könnypontba, majd a könnycsatornán keresztül az orrba juttatja a könnyet.
Értékes cseppek
A könny egy összetett folyadék, mely a szemfelszínt beborítva védi, táplálja azt. Fő feladatai a következők: a szaruhártya táplálása oxigénnel, cukorral, ionokkal; optikailag sima törőfelszín biztosítása; a szaruhártya és a kötőhártya nedvesen tartása, ezáltal a súrlódás csökkentése; a szembe jutó idegentestek kimosása; antibakteriális hatóanyagai révén a kórokozók elpusztítása. Az egészséges könnyfilm 3 rétegből áll, olajos, vizes és mucinózus, nyákos rétegből.
Percenként 1-2 elő könny termelődik, a szemfelszínen mintegy 7-10 elő könny helyezkedik el. A könnyfilm mintegy 25 százaléka elpárolog a szemfelszínről. Szemfelszíni irritáció esetén a könnytermelés mértéke akár 300 százalékkal is megnő, és a bőséges könny a szemhéjakon túlcsordul. A könnymirigyek működését idegi impulzusok, valamint a kedélyállapotok szabályozzák és több tényező befolyásolja, köztük hormonális változások, életkor, gyógyszerek (pl. első generációs antihisztaminok, artritis elleni gyógyszerek, bizonyos antidepresszánsok).
És a sírás?
Könnyekre tehát a szemünknek folyamatosan szüksége van. De mi a helyzet a rendkívüli helyzetekkel, amikor már nemcsak a szemünk csillogását adó finom könnyréteg van jelen, hanem "patakokban omlik a könnyünk", vagyis visszatarthatatlan sírás tör ránk? Nos, a sírás adott esetben ugyanolyan fontos szerepet tölt be. Fizikai inger is kiválthatja, például a hagyma erős illóolaja általában mindenkinek fokozott működésre készteti a könnymirigyeit. Máskor egy pszichikai állapot velejárója, elviselhetetlen stressz, veszélyérzet jelzése, feszültségoldás, egyfajta sajátos kommunikáció - számtalan funkciója lehet. Nem lehet, nem is kell visszatartani, hiszen mindenki tapasztalhatta már életében, hogy egy kiadós sírás legalább olyan tisztító hatású a léleknek, mint a könny a szemnek.
Krokodilkönnyek
A könny az állatoknál is hasonló szerepet tölt be. Ismeretes például a "krokodilkönnyeket hullat" kifejezés, amelyet akkor szoktak használni emberekre, amikor valaki különösebb érzelmi megrázkódtatás nélkül, lassan legördülő, nagy könnycseppeket produkál, esetleg színlelve a valódi bánatot. Ezek szerint vannak a krokodilnak is könnyei? Igen! A krokodil könnymirigyei akkor kezdenek el működni, amikor kimászik a vízből: a nagy hőségben a szárazon ezek védik a szemét a kiszáradástól, szennyeződéstől. Valóban, ilyenkor bőségesen, nagy cseppekben termelődik ez a folyadék, meg is ül a szeme sarkában. Annak a patetikus elgondolásnak viszont semmi valóságalapja nincs, hogy a hüllő ilyenkor "megsiratná" a leölt zsákmányát ezekkel a könnycseppekkel - egyszerűen csak arról van szó, hogy többnyire akkor hagyja el a vizet, amikor a zsákmányát akarja bekebelezni vagy éppen emészti azt.
Ha nem megfelelő a nedvesítés
Az ún. száraz szem szindróma akkor alakul ki, ha a könnytermelés és könnyeloszlás rendszerében zavar támad. Ez egy gyűjtőfogalom, amelybe a hasonló tünetekkel jelentkező betegségek tartoznak. Ilyenkor vagy a termelt összes könny mennyisége csökken, vagy annak egy összetevője a többi alkotórészhez viszonyítva nem termelődik elegendő mennyiségben.
A modern környezeti tényezők, így például a légkondicionáló és számítógép használata, valamint a levegő pollen- és füstszennyezettsége, alacsony páratartalma még normális könnytermelésű egyénekben is a panaszok, tünetek kialakulását okozhatják. Az életkor előrehaladtával a könny termelése csökken, párolgása fokozódik, és bizonyos betegségek is súlyosbíthatják a tüneteket: Sjögren szindróma, cukorbetegség, izületi gyulladások, valamint bizonyos gyógyszerek szedése is állhat a háttérben. A könnytermelési zavarok az egészen enyhe formáktól, (melyek csak megváltozott környezeti körülmények között, vagy kontaktlencse viselésekor okoznak tüneteket) az egészen súlyos formákig terjedhetnek (bizonyos autoimmun betegségeknél). A szemszárazságban szenvedő betegek panaszai az enyhe kellemetlenségtől a fájdalomig terjedhetnek. Viszkető, szúró, égető vagy idegentest érzés ("mintha homok ment volna a szemembe"), homályos látás, túlzott fényérzékenység, illetve a szem kivörösödése szerepelhetnek a tünetek között. Valódi szárazság érzése azonban ritkán fordul elő, sőt az irritáció következtében reflexszerű könnyezés is felléphet. Jellemző, hogy a panaszok pislogásra vagy a szemhéjak zárva tartására javulnak.
