A fülcsengés viszonylag gyakori és a legtöbbeknél megmarad egyfajta átmeneti kellemetlenség szintjén, viszont súlyosabb esetekben koncentrációs zavarok, illetve alvászavarok kialakulásához is vezethet. A közhiedelemmel ellentétben a hallásvesztés és a fülcsengés nem függ össze egymással: egyik sem oka vagy következménye a másiknak. Sőt amellett, hogy a csengő fülűek közül egyesek egyáltalán nem tapasztalnak hallási nehézségeket, olyanok is vannak, akiknek ilyenkor még érzékenyebb lesz a fülük a zajokra, zörejekre, mint korábban.
Egyes esetekben a csengést fertőzés vagy valamilyen, a fülben lévő elzáródás okozza, a csengés pedig megszűnik, ha a kiváltó problémát, betegséget sikerül kezelni. Ugyanakkor néha kezelés után is megmarad a csengés: ilyenkor egyéb terápiás megoldások használata szükséges.
A fülcsengés okai
Fülcsengést okozhatnak még bizonyos gyógyszerek, például az aszpirint tartalmazó tabletták, bizonyosfajta antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, nyugtatók és antidepresszánsok is. Ilyen mellékhatással járhat továbbá a kinint tartalmazó gyógyszerek szedése. Fülcsengést okozhat az öregedés, az otoszklerózis (amikor a középfül apró csontjai merevvé válnak), de a magas vérnyomás, a keringési rendellenességek, a vérszegénység, bizonyos allergiák, a pajzsmirigy-alulműködés , a cukorbetegség és bizonyos autoimmun betegségek is. Kiválthatják ezen felül a fej és a nyak sérülései, alkoholfogyasztás, koffeinfogyasztás, illetve dohányzás hatásra pedig a fülcsengés felerősödhet.
Forrás: webmd.com
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: