Zombisejtek kelnek életre az emberi agyban a halál után

Tudjuk, hogy a halál valójában nem egy pillanatnyi változás, hanem egy elhúzódó folyamat végeredménye. Az emberi agy egyes sejtjei például meglepő módon növelik az aktivitásukat, miután meghalunk. Ezek a "zombisejtek" felpörgetik génexpressziójukat, és elszántan próbálják folytatni létfontosságú feladataikat.

Jeffrey Loeb, az Illinoisi Egyetem neurológusa és munkatársai figyeltek rá, ahogy egyes agysejtek makacsul új nyúlványokat növesztenek, és a halál (értsd, a szív leállása) után még órákon át folytatják a feladataikat. "A legtöbb tanulmány feltételezi, hogy az agyban minden leáll, amikor a szív nem ver tovább, de ez nem így van. A megállapításainkra szükség lesz az emberi agyszövetek kutatásának értelmezéséhez. De egyelőre nem számszerűsítettük ezeket a változásokat" - idézte a kutatót az egyetem kommünikéje .

agy
Az agy nem áll meg azonnal a halál pillanatában, egyes sejtjei még sokáig küzdenek - Fotó: Getty Images

Az agyi rendellenességekről - például az autizmusról, az Alzheimer-kórról és a skizofréniáról - rendelkezésünkre álló információk nagy része az agyszöveteken végzett halál utáni kísérletekből származik. Ez a megközelítés kritikus a kezelések keresésekor, mivel az állatmodellekben végzett agyi vizsgálatok gyakran nem hasznosíthatók az embereknél.

Friss agy, régi agy

A humán vizsgálatokat pedig általában olyan emberek szövetein végzik, akik több mint 12 órája haltak meg. Loeb és csapata azonban (20 beteg epilepszia műtétje során eltávolított) friss agyszöveteket vizsgált. Amikor ezek génexpresszióját a szakemberek összehasonlították a korábban említett agymintákkal, feltűnő különbségeket találtak, amelyek nem voltak életkor- és betegségspecifikusak.

A génexpresszióra (a génekben tovább örökíthető tulajdonságok kifejeződésére) vonatkozó adatokat használták, amelyeket később az agy szövettani vizsgálatával alátámasztottak, hogy megértsék a sejtspecifikus aktivitás változását a halál utáni időszakban, szobahőmérsékleten. Míg a legtöbb génaktivitás stabil maradt a csapat által dokumentált 24 órában, az idegsejtek génaktivitása gyorsan kimerült. Legfigyelemreméltóbb, hogy elsősorban a gliasejtek fokozták a génexpressziójukat és a tevékenységüket.

zombisejt
Ezek a "zombisejtek" a halál után jellenek meg az emberi agyban - Fotó: Dr. Jeffrey Loeb - UIC

Rosszabb nem történhet

Bár eleinte meglepő, de ennek a jelenségnek mégis van értelme, mivel a gliasejteket, például a hulladékot fogyasztó mikroglia- és az asztrocita sejteket a szervezet cselekvésre hívja fel, amikor a dolgok rosszra fordulnak. A haldoklás pedig a legrosszabb, ami egy élőlénnyel történhet. "Az, hogy a gliasejtek a halál után megnagyobbodnak, nem túl meglepő, tekintve, hogy gyulladásos sejtek, és az a feladatuk, hogy az agyi sérülések, például oxigénhiány vagy stroke után takarítsanak" - mondta Loeb.

A kutatók bebizonyították, hogy néhány perccel a halált követően az agy bizonyos részei még működnek, tehát még ekkor is érzékelhetjük a külvilágból jövő ingereket. Az újraélesztett emberek nagy része azt mondta, hogy a keringés leállását követően sem vesztett el minden kapcsolatot a külvilággal: hallotta például az orvos és az asszisztensek beszélgetését, látta a körülötte mozgó embereket. Mindez arra utal, hogy az agy még a keringés leállását követően is aktív marad, vagyis azután is lehetnek gondolataink, hogy hivatalosan már halottnak nyilvánítottak minket. Részletek!

A csapat ezután bebizonyította, hogy a gének által expresszált RNS önmagában nem változik a halál utáni 24 órán belül, ezért a mennyiségének bármilyen változását a biológiai folyamatok folytatása kell, hogy előidézze. A frissen izolált emberi agyminták teljes génexpressziója soha nem látott képet ad az emberi agy genomi komplexitásáról, mivel számos különféle transzkripció ezekben még megtalálható, amely már nincs jelen a halálozás után később vizsgált szövetekben a chicagói kutatók Nature Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmánya szerint. A teljes cikk a Novo Sapiens tudományos hírmagazinban olvasható.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra