Valóban öröklődik a trauma hatása?

Ha van tudományág, amely mostanában az érdeklődés homlokterébe került, az az epigenetika. E terület művelői arra keresik a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génjeinek kifejeződésében. Például a szülőket ért traumák hatással vannak-e a gyermekekre is, akik különben mindig biztonságban voltak?

Sokan hajlanak arra, hogy az epigenetikai jelek átugorhatnak egyik generációról a másikra, de ezt azért elég nehéz bizonyítani. Amerikai kutatások kimutatták, hogy a rossz körülmények között fogvatartott hadifoglyok középkorú fiú gyermekei 10 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a férfi népesség átlagához képest. A kutatók úgy gondolják, hogy a trauma valamilyen kémiai jelet hagyhat az ember génjein, amelyet a későbbi generációknak átadnak. Ez a jelzés közvetlenül nem károsítja a gént, azaz nem történik mutáció. Ugyanakkor megváltoztatja azt a mechanizmust, amellyel a gén funkcionális fehérjévé alakul, azaz kifejeződik. A változás tehát nem genetikai, hanem epigenetikus - írja a New York Times .

epigenetika
A szülőket ért traumák gyermekekre gyakorolt hatásait ma még csak statisztikusan tudják bizonyítani

Az elmélet igazolására több tanulmány is elindult például a holokauszt túlélők és a mélyszegénységben élők leszármazottai körében. Ezek a vizsgálatok igazolhatnák, hogy a szüleink, sőt a nagyszülők tapasztalatait, különösen a szenvedéseit örököljük, ami viszont megváltoztatja a magunk egészségét és talán a gyermekeinkét is. De erről egyelőre igen heves vita folyik. A kritikusok azt állítják, hogy az ilyen tanulmányok által sugalmazott biológia egyszerűen elfogadhatatlan. Az epigenetikai kutatók azonban állítják, hogy bizonyítékaik szilárdak, még akkor is, ha e jelenség biológiáját még nem dolgozták ki.

Szenzációhajhászás vagy fiatal tudomány?

Moshe Szyf, a McGill Egyetem farmakológiai professzora szerint ez a tudomány még fiatal és keresi az utját. De különösen az egereken végzett vizsgálatok bizonyították a traumás átvitel létezését, és e kísérletek modellül szolgálhatnak e mechanizmusok tanulmányozásához. "Az általunk tapasztalt hatások csekélyek, de rendkívül konzisztensek és jelentősek. Így működik a tudomány. Először tökéletlen, de egyre erősebbé válik, minél több a kutatást végeznek el" - mondta a professzor. Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetika és a neurológia professzora azonban figyelmeztet: a modern tudománynak megvan az a betegsége, hogy valami minél kivételesebb, szenzációsabb és látszólag forradalmibb, az alapjául szolgáló bizonyítékok többnyire annál gyengébbek.

A vita alapproblémák körül zajlik. Ha egy anya a terhessége alatt valamilyen traumának van kitéve, az közvetlenül hathat a magzatra. De azt senki sem képes megmagyarázni, hogy a sperma és a petesejt találkozása előtt bekövetkezett traumáról hogyan lehet képes a később megfoganó magzat információhoz jutni. Ráadásul a fogamzás után egyfajta természetes tisztítási és újraindulási folyamat zajlik le, amely a legtöbb kémiai jelet eltávolítja a génekről.

A statisztikák már meggyőzők

A kutatók a statisztikát szegezik a kétségek ellen. Például a Marylandi Egyetem Orvosi karán Tracy Bale kutatócsoportja stresszes helyzetnek tett ki hím egereket azzal, hogy felnövekedésük során rendszeresen megzörgették a ketrecüket vagy éjszakára égve hagyták a fényeket. Ez a fajta kezelés, amely megfelel a traumás gyermekkornak, megváltoztatta az egerek génjeinek azt a viselkedését ahogyan a stresszhormonok hullámait kezelték. És ez a változás erősen összefügg azzal, ahogy az utódaik kezelik a stresszt: azaz a fiatal egerek érzéketlenné vagy kevésbé reaktívvá váltak a hormonokra a kontrollcsoportban lévő állatokhoz képest. "Ezek egyértelmű és következetes eredmények. Az elmúlt öt évben drámaian fejlődött ez a terület" - jelentette ki Bale.

A poszttraumatikus stressz szindrómára legtöbbször pszichológiai rendellenességként gondolunk, a legújabb kutatások ugyanakkor felfedték: az agy szerkezetét is megváltoztatja egy nagyobb trauma. Részletek!

Csakhogy az állatokkal folytatott kutatási eredményekhez képes a humánbiológiában elég szerények az eredmények, s a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy eddig nem sikerült azonosítani a generációkon átívelő epigenetikus hatások mechanizmusát. Abban az elképzelésben, hogy ősök fájdalmának biológiai nyomát hordozzuk, sok az érzelmi töltöttség. Ez olyan érzésekkel rezonál, amelyek akkor merülnek fel, amikor az éhínségről, a háborúról vagy a rabszolgaságról nézegetünk képeket. Ez azonban más, mint amit a tudósok az epigenetikában végzett kutatásokkal keresnek, azaz, hogy a múltbeli emberi kegyetlenségek a jelenben hogyan befolyásolják kiszámítható vagy következetes módon a fiziológiát .

)
Vízben oldódó vitaminok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +5, +11 °C
Minimum: -5, +3 °C

A közepesen vagy erősen felhős időben többfelé vegyes halmazállapotú csapadék is lehet. Erős lesz a nyugatias szél, 5, 11 fokos maximumokat mérhetünk. Szerdán eleinte gyenge melegfronti hatás lesz tapasztalható, a fokozottan érzékenyeknek nehezebb éjszakájuk lehet, emellett fokozódhatna a gyulladásos tünetek is. Napközben a szeles, változékony időben keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás jelentkezhet, a fejfájás és a migrén szintén gyakorivá válhat. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: