Erősebb lehet az immunitás a súlyos COVID-19 után

A SARS-CoV-2 vírussal való találkozás, illetve a betegségből való felépülés után immunrendszerünk emlékezni fog a kórokozóra, és elpusztítja, ha megint ráakad. De ennek az immunválasznak a tartóssága nem világos. Új kutatások szerint azonban a súlyos COVID-19 után erősebb immunvédelem alakulhat ki.

A kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet két tanulmánya is azt mutatja, hogy a COVID-19 tartós immunválaszt vált ki, de ennek mechanizmusa még nem minden részletében egyértelmű. Például nem tudják, hogy az eltérő állapotú betegeknél az immunrendszer melyik komponense végzi a legnagyobb munkát. Az viszont lehetséges, hogy a betegség súlyossága befolyásolja, hogy milyen erős immunitás alakul ki.

COVID-19 immunitás
A COVID-19 elleni immunitás nagyon széles skálán mozog a betegségen átesetteknél. Fotó: Getty Images

Az első tanulmányban 39 koronavírusos beteg és 10 olyan ember vérmintáit vizsgálták meg, akik nem voltak kitéve a vírusnak (vérmintájuk a pandémia előtti időből származott). Összességében több mint 80 ezer CD8+ T-sejt egyedi génjeinek expresszióját elemezték. A CD8+ T-sejtek immunsejteknek az a dolguk a szervezetben, hogy elpusztítsák a vírussal fertőzött gazdasejteket, illetve a 'memória' CD8+ T-sejtek megvédik testünket a vírusok által okozott újrafertőzéstől.

A kevés T-sejt kimerül

A COVID-19 -ben szenvedők közül 17-nél enyhébb lefolyású volt a betegség és nem utalták őket kórházba, 13-an viszont kórházba kerültek. Kilenc betegnek pedig intenzív terápiára volt szüksége. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az enyhébb lefolyású betegséggel küzdőknél gyengébb volt a CD8+ T-sejtes válasz. A legerősebb CD8+ T-sejtes választ pedig a súlyos betegeknél mutatták ki, akik kórházi kezelést vagy intenzív ellátást igényeltek.

"Fordított összefüggés van a T-sejtek rossz működése és a fertőzés súlyossága között" - mondta Dr. Christian Ottensmeier, a tanulmány társszerzője a kaliforniai intézet közleményében . A kutatók azt találták, hogy az enyhe tünetekkel küzdők CD8+ T-sejtjei a 'kimerülés' jeleit mutatták, mert a betegség során a sejtek annyi immunrendszeri stimulációt kapnak a vírusok leküzdésére, hogy végül már kevésbé hatékonyak. A szerzők szerint T-sejtjeik kimerülése ronthatja a hosszú távú immunitás esélyeit.

"A súlyos betegségben szenvedő emberek viszont valószínűleg sokkal nagyobb számmal jutnak memóriasejtekhez. Az enyhébb betegségben szenvedőknek is vannak memóriasejtjeik , de ezek kimerültnek és akkor működésképtelennek tűnnek, ezért nem biztos, hogy elég sokáig hatékonyak maradnak. A megállapítások arra utalnak, hogy a súlyos állapotú betegeknek erősebb hosszútávú immunitásuk lehet" - magyarázta Pandurangan Vijayanand, a tanulmány társszerzője, a La Jolla professzora.

Ottensmeier szerint a Science Immunology folyóiratban bemutatott eredmények rávilágítanak, hogy az emberek hogyan reagálnak egy vírusos kihívásra. Amellett azonban, hogy fontos új ismereteket nyújt a COVID-19-en átesett betegek immunválaszáról, a tanulmány csak a vérmintákban található CD8+ T-sejtekre támaszkodott, ami korlátokat szab a következtetéseknek.

Ezért a kutatók a további információk érdekében azt tervezik, hogy felmérik a SARS-CoV-2 által leginkább sújtott szövetekben lévő T-sejteket, például a tüdőt, hogy lássák, ezek hogyan reagálnak a vírusra. Ez döntő fontosságú, mert a hosszú távú immunitást szavatoló memória T-sejteknek a szövetekben kell élniük - írta a WebMD orvosi portál .

Az intézet másik friss tanulmányában a kutatók, Alessandro Sette és Shane Crotty a COVID-19-re adott immunválasz egyes elemeit vették górcső alá. Megállapították, hogy a legtöbb vírusfertőzés kezelésében fontos az adaptív immunrendszer, amelynek három alapvető eleme van: a B-sejtek (az antitestek forrása), a CD4+ T-sejtek és a CD8+ T-sejtek. E sejtek fegyverzetének különböző szerepe van a különböző vírusfertőzéseknél és a vakcinákban, ezért különösen fontos a SARS-CoV-2-vel szembeni adaptív immunitás közvetlen tanulmányozása a COVID-19 megértése érdekében.

Lokális immunitás

Már vannak ismeretek az antigénspecifikus immunválasz és a SARS-CoV-2 fertőzés kapcsolatáról is. Egy olyan kép kezd kialakulni, amelyből kiderül, hogy a CD4+ T-sejtek, a CD8+ T-sejtek és a semlegesítő antitestek mind hozzájárulnak a SARS-CoV-2 kontrolljához akár a kórházi, akár a kórházon kívüli COVID-19-es eseteknél. Ezek a szerepek és az adaptív immunitás egyes komponenseinek fontossága az adott vírusfertőzés függvényében változnak.

Megállapításaik összecsengenek az előző kutatáséval. Egyrészt a fertőzés feltartóztatásához az immunrendszernek a fertőzés helyén kell cselekednie. Az adaptív immunitás erejét azonban legtöbbször vérmintákból mérik, mert ez a legkényelmesebb eszköz. Csakhogy az immunsejtek és a vérben lévő antitestek nem feltétlenül tükrözik azt, ami a fertőzött szövetben zajlik. Ezért fontos megérteni a vérben lévő immunválasz és a szövetekben lévő immunválasz kapcsolatát, és lehetőség szerint közvetlenül meg kell mérni az immunválaszokat az érintett szövetekben. A COVID-19-es betegekre vonatkozó ilyen jellegű adatok korlátozottak, de ezek azt mutatják, hogy a vérvizsgálatok nagyrészt a helyi immunválaszt tükrözik.

Ahogy egyre több a COVID-19-ből felgyógyult ember, úgy válik egyre fontosabbá annak megválaszolása, hogy vajon meddig tart az immunitás a SARS-CoV-2-vel szemben. Egy új tanulmány meglepő eredményeket hozott a felépült emberek immunrendszerének változásairól. A kutatók ugyanis azt találták, hogy a felgyógyulók legalább hat hónapig, sőt, valószínűleg sokkal tovább is védetteké váltak a vírussal szemben - számolt be róla a Knowridge tudományos portál. Részletek!

A vírusok számos módszert fejlesztettek ki az immunrendszer elkerülésére, ideértve az immunválaszok megzavarását vagy elterelését. Így lehetséges, hogy a SARS-CoV-2-nek további fontos immunmegkerülési vagy megzavarási mechanizmusai vannak, amelyeket még meg kell határozni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok jók az oltások szempontjából, mivel a SARS-CoV-2-re adott adaptív immunválaszok együtt járnak a fertőzés kontrollálhatóságával, ugyanakkor nincs a szakirodalomban világos ok-okozati összefüggés az adaptív immunitás ereje és a COVID-19 súlyossága között. Ez a megállapítás mintha ellentmondana az előző tanulmány legfontosabb tételének, azaz valóban további vizsgálatokra van szükség a COVID-19 megértéséhez.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra