COVID-19: nem tudják, mi okozza a légzési elégtelenséget?

A kritikus állapotú betegek hasonló vagy még erősebb immunitást mutatnak a koronavírussal szemben, mint akik meggyógyultak. Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a súlyos fertőzések a túlzott immunreakcióhoz kapcsolódhatnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és az igazi okokat valószínűleg tovább kell keresni.

A COVID-19-ben megbetegedőket nem ugyanolyan mértékben támadja meg a vírus. Ez valószínűleg attól függ a leginkább, mennyi vírusnak és milyen hosszan volt kitéve egy beteg. Emiatt a tünetek, sőt azok a mutatók is eltérők, amelyekre az orvosok a kezeléseket alapozzák. Megtörténhet, hogy az egyik betegnek az a jó, ha elnyomják az immunrendszerét, míg a másiknak ez mit sem használ. Ezt illusztrálja két eltérő következtetésekre jutó (egyébként jól megalapozott) tanulmány, amely rávilágít arra, hogy még rengeteg tanulnivalónk van a SARS-CoV-2-ről.

Az első tanulmány: az immunrendszer túlzott reakciója a felelős

Nem a gyenge immunválasz következménye a veszélyes tüdőelégtelenség, ami a COVID- 19-ben szenvedőknél kialakulhat, hanem - éppen ellenkezőleg - az ilyen fertőzéseket azimmunrendszertúlzott reakciója okozza. Ezt a következtetést vonta le a Ruhr-Universität Bochum (RUB) és a Duisburg-Essen egyetemi kórház kutatócsoportja, Nina Babel professzor vezetésével, miután a csoport tanulmányozta a specifikus antitesteket és T-sejteket a gyógyultak, a súlyos betegek és COVID-19-ben elhunytak mintáiban. Megállapításaikról a Cell Reports Medicine folyóiratban jelentek meg beszámolók.

citokinvihar
Nem a citokinvihar, valami más a fő oka a COVID-19 betegek légzési nehézségeinek. Fotó: Getty Images

Az antitestek és a T-limfociták a vírusok elleni immunvédelem legfontosabb elemei közé tartoznak. Az antitestek bizonyos vírusreceptorokhoz kötődve megakadályozzák a vírusok bejutását a gazdasejtbe. Megjelölik a fertőzött sejteket az immunrendszer más szereplői számára is, amelyek képesek elpusztítani azokat. A vírusspecifikus T-limfociták viszont közvetlenül és hatékonyan képesek elpusztítani a fertőzött sejteket.

A bochumi tanulmányban a kutatócsoport a COVID-19-ben szenvedők immunválaszait elemezte a betegség előrehaladása során. "Így szerettük volna megvizsgálni a T-sejtek és antitestek szerepét afertőzésés a betegség szabályozásában. Megállapítottuk, hogy erős T-sejt- és antitestválasz nemcsak a vírusfertőzésből felépült enyhe lefolyású betegségen átesetteknél mutatható ki" - magyarázta Nina Babel. Hasonló vagy még erősebb immunitást találtak a SARS-CoV-2-vel szemben olyan betegeknél, akik súlyos állapotban voltak, és akik COVID-19 okozta tüdőelégtelenségben szenvedtek.


A specifikus immunsejtek teljes száma, valamint azok funkcionalitása nem volt jobb a COVID-19-et túlélő betegeknél, mint azoknál, akik belehaltak a fertőzésbe - szögezték le a kutatók. Az immunválasz erősségében és funkcionalitásában sem volt különbség a még mindig szenvedő betegek és a SARS-CoV-2-től megszabadult páciensek között.

Annak ellenére, hogy további vizsgálatokra lesz szükség a COVID-19 kifejlődésének megértéséhez, adataink arra utalnak, hogy a túlzott SARS-CoV-2-specifikus T-sejt-válasz immunopatogenezist okozhat, ami COVID-19-hez kapcsolódó tüdőelégtelenséghez vezet - mutatott rá Nina Babel. A kutatók azt is megállapították, hogy a COVID-19 ellen sikeresen alkalmazott, immunelnyomó kezelésekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményei alátámasztják hipotézisüket. 

A másik tanulmány: nem a kontrollálatlan immunválasz a fő probléma

Csakhogy a helyzet nem ilyen egyértelmű, más vizsgálatok ugyanis éppenhogy a bochumi megállapításokkal ellentétes következtetésekre jutottak. A COVID-19-ben szenvedőknél a betegség fordulópontja általában a tünetek második hetében következik be. Miközben az emberek többsége gyógyulni kezd, néhányuknál súlyosbodó lélegzési nehézség alakul ki. Felmerült, hogy azok, akiknek a tüdeje romlani kezd, a saját túlműködő immunrendszerük áldozatai. Ez megfelel a német eredményeknek. Egy új tanulmányban a kutatók azonban azt találták, hogy nem a kontrollálatlan immunválasz a fő probléma a kórházban ápolt COVID-19 betegek túlnyomó többségénél - írja a Knowridge tudományos portál.

A St. Louis-i Washington Egyetem vizsgálatában részt vevő betegek mindössze 4 százalékának volt olyan magas az immunmolekula szintje, amely a "citokinvihart" jelenti. A többi fertőzött között azonban nem volt kifejezetten magas a gyulladással küzdők száma. Sőt, ha érdemes ezt az összehasonlítást megtenni - írják a tanulmány készítői - a COVID-19-es betegeknél kevesebb volt a gyulladás, mint az influenzás betegek hasonló csoportjánál.

Az eredmények megmagyarázzák, hogy a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például a dexametazon, miért csak a súlyos COVID-19-ben szenvedő emberek egy részének használnak, egyben arra utalnak, hogy további kutatásokra van szükség a COVID-19-cel kapcsolatos légzési elégtelenség okainak feltárásához.

A St. Louis-i Washington Egyetem kutatása összesen 168 COVID-19 beteg, 26 influenzás beteg és 16 egészséges ember vérmintáiban elemezte az immunsejteket és -molekulákat. Megállapította, hogy a COVID-19-ben valóban előfordul citokinvihar, de viszonylag ritkán, még azoknál a COVID-19-es betegeknél is, akiknél légzési elégtelenség áll fenn. Az akut légzési elégtelenségben szenvedő COVID-19 betegek többségénél tehát nemhogy citokinvihar lett volna, de kevesebb volt a gyulladás, mint az ugyanolyan beteg influenzások között.

A citokinvihar esetén az immunrendszer túlpörög, és túl nagy mennyiségben állítja elő az immunreakciót kiváltó jelvivő fehérjéket, ami aztán a kelleténél erősebb gyulladásos reakciót generál. Az így kialakuló duzzanat, illetve a felgyülemlő folyadék és fehérvérsejttömeg már károsíthatja a szöveteket. Amennyiben pedig mindez a légzőszervrendszerben történik, a légutak falának duzzanata és a tüdőben felgyülemlő folyadék révén súlyos légzési nehézségeket idézhet elő. A citokinvihar ezen felül a test egyéb részeit is hasonló módon veszélyezteti, legrosszabb esetben pedig akár több szerv elégtelenségét okozhatja. Részletek!

Mivel a citokinviharral kapcsolatos elképzelés teret nyert, sok bizonyítatlan gyulladáscsökkentő kezelést alkalmaznak a súlyos COVID-19-es betegeknél a kontrollálatlan immunreakció elnyomása érdekében. Ez aggasztja a kutatókat, mert az ilyen kezelések valószínűleg nem segítenek a legtöbb COVID-19-ben szenvedő emberen.

A csapat szerint a legfontosabb annak a módját megtalálni, hogyan azonosíthatók a citokinvihar által veszélyeztetett emberek, amikor először megérkeznek a kórházba. Így a szteroidos kezelést azok kapnák, akiknek a legnagyobb valószínűséggel származik előnyük belőle, és a legkevésbé káros rájuk nézve. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban hétfon délelőtt általában csak kevés felhő lesz az égen, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag