Veserák: ezek a tünetek

A bab alakú vesék körülbelül 15 centiméteresek. Egy nap folyamán több százszor is keresztülhalad rajtuk a vér, ez azt jelenti: naponta mintegy 1700 liter vérből szűrik ki a vesék azt a liternyi salakanyagot, amely vizelet formájában távozik a szervezetből. Mivel a vesék a szervezet méregtelenítésében központi szerepet játszanak, a vesedaganatok kialakulása is nagyban függ a testbe kerülő mérgező anyagoktól. Ugyancsak a vesék funkciójával függ össze az is, hogy a daganatok vérerekre való átterjedésével a véráram útján könnyen eljuthatnak, és fertőzhetnek meg más szerveket is, tumoros áttéteket okozva.

A három szövettani típusú vesedaganat megoszlása és előfordulása gyermekkorban és felnőtteknél nem azonos. Míg gyermekeken a kötőszövetes daganatok fordulnak inkább elő, addig a felnőtteknél a világossejtes veserák a leggyakoribb. Ez utóbbi aránya 80-85 százalék, míg a pyelon-tumoroké körülbelül 10-15 százalék, és alig 5 százalékot tesznek ki a szarkómák (kötőszöveti kiindulású daganatok).

Dr. Nyirády Pétert, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika igazgató professzorát a veserák tüneteiről és megelőzéséről kérdeztük.

Melyek a korai tünetei a veseráknak, hogyan vehetjük észre magunkon a betegség jeleit?

Sajnos a veserák korai stádiumban nem okoz semmi panaszt, tekintettel arra, hogy a vesén nincsenekfájdalomreceptorok. A későbbi panaszok, úgymint a fogyás, a gyenge általános állapot, az étvágytalanság, a tapintható hasi, deréktáji terime (duzzanat), deréktáji fájdalom és a vérvizelés már a folyamat előrehaladottságára utal.

Vesedaganatot leggyakrabban belgyógyászati rutin- vagy hasi panaszok miatt végzett ultrahangvizsgálattal fedeznek fel.

Amennyiben az ultrahang felveti a daganat lehetőségét, akkor kontrasztanyagos CT vizsgálatot kell végezni a veserák helyének, méretének és elhelyezkedésének tisztázására.

Kiket fenyeget a vesedaganat?

A vesedaganatok 95 százaléka rosszindulatú, ez a harmadik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedés. Leggyakrabban az 5. és 6. évtized között fordul elő, de sokkal korábbi és későbbi életkorban is van rá példa. Gyermekkorban a Wilms-tumor a leggyakoribb vesedaganat.

Hogyan előzhetjük meg a daganatot?

Sajnos jelenleg nem ismerünk klinikailag igazolt megelőzési lehetőséget. Általánosságban elmondható, hogy a testsúly optimalizálása, a rendszeres testmozgás ésmagas vérnyomáskezelése szerepet játszhat a prevencióban.

Mik a hajlamosító tényezők?

Egyértelmű hajlamosító tényező a von Hippel-Lindau betegség. Hajlamosító tényező, de csekély mértékben a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény étrend és a nem szteroid fájdalomcsillapítók tartós szedése.

Miben különbözik a veserák kezelése a többi daganatétól?

A veserák esetén - azt idejekorán felfedezve - törekedni kell a szervmegtartásra, vagyis arra, hogy az érintett oldalon, csak a tumor reszekciójával, azaz csonkolásával, minél több működő veseszövetet őrizzünk meg.