Veserák: a véletlenül felfedezett daganat

A veserákok a rosszindulatú daganatoknak körülbelül két százalékát adják. Különféle formái ugyanakkor a nehezen - következésképpen sajnos sok esetben későn - felfedezhető daganattípusok közé tartoznak.

A vesék bab alakú, nagyjából 15 centiméter nagyságú szervek . A gazdagon erezett vesékben egy nap folyamán több százszor keresztülhalad a vér. Ez azt jelenti: naponta mintegy 1700 liter vérből szűrik ki a vesék azt a liternyi salakanyagot, amely vizelet formájában távozik a szervezetből. Mivel a vesék a szervezet méregtelenítéséért felelős legfontosabb szervek közé tartoznak, a vesedaganatok kialakulása sem függetleníthető a testet mérgező anyagoktól. Ugyancsak a vesék funkciójával függ össze az is: a daganatok vérerekre való átterjedésével a véráram útján könnyen eljuthatnak, s fertőzhetnek meg más szerveket is, tumoros áttéteket hozva létre.

Kit fenyeget a veserák?

Leggyakrabban az ötven-hetvenéves korosztályban fordul elő, a férfiakat jobban fenyegeti, mint a nőket. Nincs egyértelmű lista arról, hogy pontosan mi vezethet veserákhoz, ám nagy szerepet tulajdonítanak a környezeti ártalmaknak, az életvezetési szokásoknak.

Ugyan a veserák kialakulásának veszélye az életkorral együtt nő, ám ritka esetben fiatal korban (egyes megbetegedések, mint például a Wilms-tumor vagy nephroblastoma kifejezetten gyerekbetegség) is előfordulhat. Lehet szerepe a genetikai tényezőknek, ám az örökletes hajlamnál rendszerint nagyobb hangsúllyal említik a környezeti ártalmakat.

Ezek közül a legfontosabb a dohányfüst: a cigarettafogyasztás intenzitása és dohányos évek száma egyaránt hozzájárulhat a vesedaganat kockázatának növekedéséhez. Egyes kutatások összefüggést találtak a lakóhely és a vesedaganatok között is: a szennyezettebb levegőt szívó városi lakosság körében kimutathatóan nagyobb előfordulását találták a vesedaganatoknak, mint a vidéki népesség körében.

Károsak lehetnek egyes kémiai vegyületek: a szakirodalom ezek között említ egyes oldószereket, a bőr megmunkálásához használatos vegyszereket, kőolajtermékeket, az építőiparban korábban kiterjedten használt azbesztet, valamint az akkumulátorgyártás során felhasznált kadmiumot. Ismert egyes gyógyszerek vesekárosító hatása is.

Mivel a veserákra nincs bevált, nagy tömegekre alkalmazható szűrővizsgálat, a dohányzás mellőzése, a veszélyes anyagokkal dolgozók esetében pedig a munkavédelmi előírások pontos betartása csökkentheti valamelyest a veszélyt. Mint minden betegségtípusnál, a veséket érintő problémáknál is fontos: bármilyen rendellenességgel azonnal orvoshoz kell fordulni, a tüneteket nem szabad elbagatellizálni. A betegség korai stádiumában - akár éveken át - semmilyen tünet nem jelentkezik, a panaszok megjelenése gyakran már a kiterjedt vagy áttéteket képzett daganat velejárója.

Árulkodó jel lehet a véres vizelet, a deréktáji fájdalom és a hasban tapintható duzzanat is, ám ezekből önmagukban még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A véres vizelet például számos más betegség velejárója is, a vesedaganatos páciensek többségénél megjelenik. Ha viszont a véres vizelet és a fájdalom együtt járásának következtében valóban vesedaganatot diagnosztizálnak, az előrehaladott stádium miatt csekély az esély a teljes gyógyulásra. A vérvizelés ugyanis már annak a jele, hogy a daganat betört a vesemedencébe, illetve átterjedt a vénára. A vérárammal a rákos daganatok a tüdőben, a májban, a mellékvesében, a csontokban és az agyban is okozhatnak áttéteket.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy jelenleg a vesedaganatok jelentős részét véletlenül fedezik fel, például ha hasi fájdalom vagy epekőgyanú miatt ultrahangos vizsgálatra küldenek egy pácienst, s a képalkotó diagnosztika során az orvos - mintegy mellékesen - rábukkan a tumorra is.

A vese jóindulatú daganatai

A vesében előforduló jóindulatú vesedaganatok (corticalis adenoma, lipoma, oncocytoma és az angiomyolipoma) általában néhány centiméteresek, ritkán okoznak tüneteket, gyakran véletlenszerűen, más indokkal elvégzett hasi CT- vagy ultrahang vizsgálat által derül fény jelenlétükre. A daganat elhelyezkedésétől és méretétől függően a tumor vagy a vese egy részének - olykor egészének - az eltávolítása jelent megoldást. A jóindulatú daganatok által keltett tünetek gyakran hasonlítanak a rosszindulatú tumorok megjelenése nyomán tapasztalható panaszokhoz. Újabb kutatások szerint a hosszan tartó dialízis kezelés növelheti a tumorképződés kockázatát.

A Wilms-tumor az egyik leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú daganatos elváltozás. Leggyakrabban 2 és 5 év közötti gyerekeknél diagnosztizálják, esetenként együtt járhat a vese fejlődési rendellenességével. A betegség fájdalmat, panaszokat rendszerint nem okoz, a rákos szövetek elszaporodását a hasüregben egy kitapintható, általában viszonylag nagy méretű elváltozás jelzi. Az egyértelmű diagnózis felállításához CT-vizsgálatra van szükség. A tumort - és az esetleges áttéteket - sebészeti úton távolítják el, ám már az operációt megelőzően elkezdődhet a kemoterápia (preoperatív kemoterápia). A műtét során nemcsak a tumort, hanem az érintett oldali vesét - a kétoldali megjelenés rendkívül ritka - is eltávolítják. A műtétet követően még lehet szükség kemoterápiára, ritkán alkalmaznak sugárkezelést is. A Wilms-tumor az esetek többségében jól gyógyítható, az öt éves panaszmentes túlélés aránya 90 százalék körül van.

Rosszindulatú vesedaganatok

A rosszindulatú vesedaganatok között a világos sejtes rák (hypernephroma, Grawitz-tumor, adenocarcinoma renis) a leggyakoribb. A világos sejtes rák agresszív daganat, amely a test bármelyik részére átterjedhet: legveszélyeztetettebb a csontrendszer, a tüdő, a máj és az agy. A daganat általában a vesekéregben keletkezik, onnan terjed át a vesemedencére -; az első tünet, a véres vizeletet rendszerint már csak ebben a stádiumban érzékelhető. Leggyakrabban 50-70 éves kör között diagnosztizálják, ám esetenként akár jóval fiatalabb korban is megjelenhet, kialakulására a férfiaknál nagyobb az esély. Pontos kiváltó oka nem ismert, mind az öröklődésnek, mind a környezeti tényezőknek tulajdonítanak szerepet.

A világos sejtes veserák mindkét vesében azonos eséllyel előfordulhat, az eseteknek ugyanakkor csak kisebb hányadában többgócú vagy jelenik meg egyszerre mindkét vesében. A kezdetekben jól körülhatárolt tumor a vesetok áttörése után a környező szervek mellett az ér- és a nyirokrendszeren keresztül távoli áttéteket is képes előidézni. Viszonylag nagy méretű tumor is maradhat ugyanakkor tokon belül, ám az is előfordul, hogy már egy kisebb kiterjedtségű daganat áttéteket képez. Nagyon lecsökkenti a gyógyulási esélyeket az, ha ez bekövetkezik. Az áttétek feltérképezésére a CT és MRI vizsgálatok mellett a csontáttétek miatt általános a röntgenfelvételek készítése is.

A veserák kezelése: sebészeké az elsőbbség

A veserák gyógyításában a műtéti beavatkozás a meghatározó, ami időben felismert betegség esetén a kóros elváltozást mutató vese részleges vagy teljes eltávolítását jelenti. Előrehaladott veserákok kezelésében gyakrabban kap szerepet a sugár-, a kemo- vagy az immunterápia.

Az operáció lefolyását, az alkalmazott sebészeti eljárást befolyásolja a daganat kiterjedtsége, az áttétek mennyisége és minősége, a páciens kora, általános állapota és testsúlya is. Nem minden esetben távolítják el az egész vesét: szervmegtartó (konzervatív) műtétet indokolhat például az, ha csak egy veséje van a páciensnek, a daganat mindkét vesét megtámadta, vagy a tumor nélküli vese valamilyen más betegség miatt nem működik megfelelően. Szervmegtartó műtét után a kiújulás veszélye miatt elengedhetetlen a folyamatos orvosi kontroll. Ugyanakkor esetenként az is indokolt lehet, hogy a fenti adottságok fennállása mellett is a szerv eltávolítását és a folyamatos művesekezelést (dialízis) tartják célravezetőbbnek az orvosok.

A veserák kezelésében a hagyományos kemoterápia kevésbé jön számításba. Sugárkezelést elsősorban akkor alkalmaznak, ha a tumor nem operálható vagy egy korábbi műtétet követően a daganat kiújult. A túlélési időtartam meghosszabbítása érdekében alkalmazhatnak hormonkezeléseket (antiösztrogén, tesztoszteron) vagy immunterápiát. Ugyanakkor mind a sugárkezelés, mind a gyógyszeres terápia számos mellékhatással jár.

Az utóbbi időszakban ugyanakkor több célzott kezelést is bevezettek, amelyek immáron Magyarországon is elérhetők infúzió, illetve tabletta formában. (A veserák célzott terápiával való kezeléséről a Veserák: célzott terápiák a jobbulásért című cikkünkben részletesebben foglalkozunk.)

Gyógyulási esélyek

A gyógyulási esélyt meghatározza, hogy a daganatot melyik stádiumában ismerték fel, s kezdték el kezelni, a rák milyen szövettani típusba sorolható. Általánosságban az mondható, hogy a veserákos betegek teljes gyógyulásának a valószínűsége 40-50 százalék. Ha a daganatot idejében felismerték, s azt még az áttétképződés előtt teljes egészében eltávolították, a felgyógyulási arány ennél számottevően nagyobb is lehet.

Ha a daganat felfedezésének időpontjában a tumor még nem törte át a vesetokot, az öt éves túlélési arány - a páciens egyéb adottságaitól függően - 60-90 százalék között mozog. Amennyiben a nyirokrendszert is megtámadta a tumor, már csak 20 százalék, távoli áttétek megléte esetén 10 százalék az öt éves túlélés esélye.

A vesemedence rákos megbetegedése

A vesedaganatok viszonylag kis százalékában fordul elő úgynevezett üregrendszeri tumor, amely sok hasonlóságot mutat a húgyhólyag-daganattal. Leginkább hatvan évnél idősebbeknél fordul elő, leggyakoribb tünete a véres vizelet vagy vizeletpangás, esetenként deréktáji fájdalom vagy kellemetlen, irritatív vizelés is lehet a velejárója. Teljes gyógyulás csak kezdeti stádiumú felismerés esetén, s csak sikeres műtéti beavatkozás, a beteg vese eltávolítása révén remélhető. A műtét laparoszkópos alkalmazással is elvégezgető. Ritka, különösen indokolt esetben veszik számításba az - endoszkópos eljárással is elvégezhető - szervmegtartó műtétet.

Amennyiben a vesemedence rákja előrehaladott vagy a tumor átterjedt a nyirokcsomókra is, sugárkezelést és kemoterápiát is alkalmazhatnak, ám azokról tudni kell: ezekben az esetekben ez csak csekély eredményt hozhat. A kemoterápia néhány hónappal meghosszabbíthatja az életet, ám a mellékhatások miatt nagyon megnehezíti a beteg utolsó hónapjait. A laboratóriumokban folyamatosan kísérleteznek újabb készítményekkel, ám széles körben alkalmazásba vont eredményről mindeddig nem lehet beszámolni.

A vesemedencerák gyógyulási hányadosa alacsony, az ötéves túlélés esélyét 40 százalék körül becsülik – ennek részben ugyanakkor az is oka, hogy a betegség elsősorban az időseket támadja meg.

A Rákgyógyítás magazinban még több daganattípusról olvashat!

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)