Mivel a vastagbélrák és a végbélrák, összefoglaló néven a kolorektális rákok kezdetben tünetmentesek, ezért a szűréseken való rendszeres részvétel - különösen 50 év felett - kiemelten fontos. Gyanúra adhat okot, ha székletürítési szokásaink tartósan megváltoznak, így például székrekedés és hasmenés váltogatja egymást. A székletben megjelenő nyákos váladék és vér szintén lehet figyelmeztető jel, ezért előfordulásuk esetén forduljunk orvoshoz!
Minél tökéletesebb eltávolítás
A már kialakult vastagbélrák kezelésének leghatékonyabb módja, ha a tumort az érintett bélszakasszal együtt műtétileg eltávolítják. Amennyiben az egészséges bélszakaszok összekötésére nincs mód, sztómával vezetik ki a székletet a hasfalon keresztül. Ez legtöbbször egy átmeneti megoldás, amíg a vastagbél meggyógyul, a betegek körülbelül egyhatoda viszont élete végéig kénytelen együtt élni ezzel a kellemetlenséggel.
A daganat stádiumától és kiterjedtségétől függően szükség lehet kiegészítő kezelésekre is, így sugár- és kemoterápiára. Előbbi során az érintett területen röntgensugarakkal célozzák meg és pusztítják el a beteg sejteket, míg az utóbbi esetén speciális sejtmérgekkel, úgynevezett citosztatikumokkal igyekszenek visszaszorítani a ráksejtek szaporodását. A hatékonyságnak mindkét módszer esetében ára van, ugyanis a kezelés során ideiglenesen igen kellemetlen, a páciens életminőségét rontó mellékhatások jelentkezhetnek .
Kiegészítő biológiai terápiák
Szükség esetén a kemoterápiával párhuzamosan alkalmazható a bevacizumab nevű antitest is, amely előrehaladott stádiumú rák mellett segítheti a beteg életének meghosszabbítását. Az eljárás lényege, hogy megakadályozza az érnövekedést, ezáltal lényegében kiéhezteti a daganatot. A gyors sejtosztódáshoz ugyanis elengedhetetlen a megfelelő oxigén- és tápanyagellátás, ezért a daganat hormonszerű anyagok kibocsátásával igyekszik kiépíteni a kellő érhálózatot. A fehérjeszerű bevacizumab pedig ezt a folyamatot képes gátolni, mindemellett mellékhatásai az orrvérzéstől és hasi panaszoktól egészen a szív- és érrendszeri komplikációkig terjednek.
Egy másik célzott lehetőség a sejtosztódás visszaszorítására, ha az azt elősegítő, a daganatsejtek felszínén megtalálható EGF receptor hatását gátolják. A kezelés azonban nem mindenkinél alkalmazható: amennyiben a diagnosztikai vizsgálat a KRAS és a NRAS gének mutációt mutatja ki, akkor felesleges belekezdeni a terápiába, ezek ugyanis szintén előidézik a sejtek növekedését és osztódását.
