Újabb esély a tüdőrákosoknak

Magyarországon évente nyolcezer halálos áldozatot követel a tüdőrák, és ezzel a statisztikai adattal vezetjük is a világranglistát. Százból 25 tüdőrákos életét már azzal meg lehetne menteni, ha a betegséget időben felismernék, ám egyelőre a korai diagnózist nagyban nehezíti, hogy a daganat szűrésére jelenleg nincs evidencia értékű módszer.

Számos kutatás zajlik annak érdekében, hogy lakossági szinten is megvalósulhasson a tüdőrák szűrése. A CT egyelőre túlságosan költséges, és ezzel a képalkotó eljárással gyakran fedeznek fel olyan, sokszor ártalmatlan gócokat, amelyek nem daganatos eredetűek, így sokszor alaptalanul adhat okot a félelemre a CT-s diagnózis. Az ún. vérből történő kimutatásával is, de még ezt a módszert is tökéletesíteni kell. "A mellkasröntgennel történő tüdőszűrést annak idején nem a tüdőrák, hanem a tbc-s megbetegedések szűrésére vezették be, ám bizonyos esetekben alkalmas lehet a tüdődaganatok korai felismerésére is.

Ha a daganat például jól látható helyen, a tüdő külső részén található, ahol nem takarja semmilyen más szerv, akkor kimutatható, és szerencsés esetben komplex kezeléssel meg is gyógyítható" - mondja dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főorvosa, aki éppen ezért a betegség szempontjából legveszélyeztetettebbeknek, a dohányosoknak is mindenképpen javasolja az évenkénti tüdőszűrést.

A tüdőrákosok többsége azonban túl későn kerül orvoshoz, amikor az agresszívan fejlődő daganat műtéti eltávolítása már nem jöhet szóba, esetleg áttétet is képzett, azaz nem túl jók az életkilátások a korábbi terápiás lehetőségek fényében. A legújabb tudományos kutatásoknak hála, ilyenkor is van remény.

Mesterlövészek az onkoterápiában

Mielőtt a szakemberek a főorvos által csak "mesterlövészeknek" aposztrofált szerek mellett döntenek, számos tényezőt kell figyelembe venniük: a daganat típusa, stádiuma és várható kimenetele mellett a kezeléssel járó előnyöket és a mellékhatásokat is mérlegelniük kell. A kezelés menetéről és típusáról minden esetben egy szakértői csoport, az ún. onkoteam dönt. A csapat tüdődaganat esetén mellkassebészből, sugárterepeutából, klinikai onkológusból, tüdőgyógyászból és patológusból áll.

"A daganatkezelés mindig komplex terápiás elvek alapján valósul meg. A terápiás lehetőségek között szerepe lehet a tüdőműtétnek, a sugárterápiának, a citotoxikus (sejtekre mérgező hatású - szerk.) kemoterápiának, a célzott biológiai terápiának, illetve a betegek életminőségét javító, a mellékhatásokat mérséklő szupportív kezeléseknek. Amire figyel most a szakma, azok a biológiai kezelések, melyek közül jelenleg az ún. epidermális növekedésifaktor-gátlót (EGFR), illetve az angiogenezis-gátló szereket alkalmazzuk a tüdő daganatos elváltozásai esetén" - ismerteti a lehetőségeket az onkopulmonológus. Az említett "csodaszerek" azonban nem minden esetben vethetők be, hiszen a daganat típusai (kissejtes és nem kissejtes) biológiai viselkedésüket tekintve élesen különböznek, a tüdődaganatos megbetegedések kb. 85 százalékát adó, ún. nem kissejtes tüdőrák esetén azonban egyértelmű az előrelépés.

Az aktív dohányzás mellett a passzív is tüdőrákhoz vezethet. Egyes környezeti tényezők, így a légszennyezés, illetve az azbeszt, a kristályos szilikátok, a radon, az aromás szén­hidrátok, a nehézfémek közelében való huzamos tartózkodás is felelőssé tehetők a betegségért. Ahogy Ostoros doktor fogalmaz, a célzott terápia akkor ideális, ha pontosan ismerjük a célpontot, hiszen ha azt meghatározzuk, akkor válik a szer igazán hatékonnyá. Ezért nagyon fontos az úgynevezett molekuláris diagnosztika szerepe a kezeléseket megelőzően. "Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor miért nem tudjuk a rákos betegeket meggyógyítani? Azért, mert a daganat nagyon heterogén, és a tüdőráknak és más daganatoknak is rendkívül nagy a genetikai variációjuk, illetve egy idő után rezisztencia alakul ki a szerekkel szemben - magyarázza. - Éppen ezért már zajlik a második generációs szerek fejlesztése is."

Hatásmechanizmus, előnyök, hátrányok

Mivel a hagyományos citotoxikus kemoterápia a szervezet egészére is hatással van, nem szelektív módon hat, így amellett, hogy a daganatos sejteket elpusztítja, többek között a vérkép romlásával, hányásos panaszokkal, hajhullással is számolni kell.

Ezzel szemben a célzott biológiai terápia alkalmazása jóval kevesebb mellékhatással jár: a hatóanyagok főként a rákos sejtben fejtik ki hatásukat, és ott gátolják vagy lassítják a kóros sejtfolyamatokat.

Az epidermális növekedésifaktor inhibitor (EGFR) kezelés a daganatos sejt jelátvivő folyamatait változtatja meg. Ez mit jelent? A sejteknek szabályozó mechanizmusokra van szükségük ahhoz, hogy a belőlük felépülő szervek és a szervezet megfelelő működését is biztosítani tudják. Ennek alapja, hogy a sejtek jelvivő molekulákat termelnek, ezeket pedig más sejtek receptorokkal érzékelnek. Az epidermális növekedési faktorok (EGF) pontosan ennek a folyamatnak a jelátvivő molekulái, és a daganatellenes kezelés során éppen a daganatos sejtfelszínen jelenlevő EGF receptorokat (EGFR) blokkolják. Hogy miért? Mert ezzel a módszerrel a sejtfolyamatokba úgy avatkoznak be, hogy annak hatására a daganat növekedésének üteme lassul. A kezelés mellékhatásai sokkal enyhébbek, mint a citotoxikus kemoterápia esetén tapasztalt kellemetlenségek, a szer a vérképző szervekre nincs hatással, és előnye, hogy szájon át szedhető gyógyszer formájában alkalmazható.

"A tirozin-kináz gátló vegyületekkel történő kezelés során már éltem át kisebbfajta csodát. Nagyon rossz állapotú beteg jött hozzám, tüdődaganatának molekuláris elemzése során EGFR-mutáció igazolódott, és a célzott kezelés után két és fél hónappal már Ausztriában síelt..."A biológiai terápiák másik lehetséges formája a daganat érképzésének gyógyszeres gátlása. Míg az egészséges szervezetben ugyanis az érképződést (angiogenezist) elősegítő és gátló tényezők egyensúlyban vannak, addig a daganatos megbetegedések esetén túlzott érképződés figyelhető meg. A gyógyszeres terápia során a tumor által termelt, érnövekedést előidéző anyagokat kötik meg gyógyszeresen, így éheztetik ki a daganatot, ami tápanyag hiányában lassan sorvadni kezd. Az érújdonképződést gátló szert 2-3 hetente, infúzió formájában adagolják. 2007-ben hazánkban egy ilyen készítmény nyerte el "Az Év Gyógyszere" díjat .

Gyógyíthatatlan, de nem reménytelen!

Ameddig tehát nincs meg a teljes gyógyulás lehetősége előrehaladott tüdőrák esetén, addig a túlélési idő kitolása és az életminőség javítása lehet a reális cél. Úgy tűnik, hogy a tüdőrákos megbetegedés a tudomány fejlődésével, illetve a hatékonyabb és a daganatos betegeket is sokkal kevésbé megviselő kezelésekkel krónikus betegséggé alakulhat át.

A legfőbb cél tehát minden esetben a túlélés kitolása, hiszen aki időt nyer, az életet nyer.

Ehhez szükség van mindenkire: az érintettek gyógyulni akarására, a család, a barátok támogatására - nem utolsósorban pedig olyan közösségekre, ahol időről időre megerősítést és reményt kaphatunk a sokszor szélmalomharcnak tűnő küzdelem során.

Ez is érdekelheti

dohányzás

Betiltsák-e a dohányzást? Itt a magyarok válasza

Daganatok

Műszaki hiba veszélyezteti a rákbetegek ellátását Győrben

vezető halálok

Ez a két betegség okozza a legtöbb ember halálát az EU-ban

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

dr. Ostoros Gyula - tüdőgyógyász, klinikai onkológus - az Országos Korányi TBC és Pulmonológai Intézet VIII Tüdőgyógyászati Osztályának főorvosa - a Magyar Tüdőgyógyász Társaság keretein belül működő Onkopulmonológia Szekció Elnöke