A növekedési hormon, ahogy a neve is mutatja, a többi között a növekedésért felelős, de az anyagcsere-folyamatokat is jelentősen befolyásolja. Sokan úgy gondolják, ha alacsonyabb termetűek, akkor biztosan ennek a hormonnak a hiánya áll a háttérben. De vajon tényleg mindig ez a tünete?
A növekedési hormon az agyalapi mirigyben képződik. Élettani körülmények között szintje a nap folyamán ingadozik, legmagasabb az éjszaki órákban. A hormon termelődése az élet folyamán is változik: gyermekkorban növekszik, maximumát a pubertás alatt éri el, majd lassan, fokozatosan csökken - mutatott rá Prof. Dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Gyermekkorban a növekedésihormon-hiány alacsonynövést okoz, a végtagcsontok mérete elmarad a gyermek kronológiai korától.
A növekedési hormon hiánya felnőttként
Az 1980-as évek második felében felismerték, hogy a növekedési hormonnak felnőttkorban is fontos élettani szerepe van – bár nem a növekedést befolyásoló, hanem az anyagcserére ható módon. Az első közlemény felnőttek növekedésihormon-kezeléséről 1989-ban jelent meg. Statisztikai adatok szerint Magyarországon két-háromezer súlyos növekedésihormon-hiányos felnőtt beteg él, de sajnos ezeknek csak mintegy 10 százalékát kórismézik és kap hormonpótló kezelést.
A súlyos felnőttkori növekedésihormon-hiány két formája a gyermekkorban kezdődő, gyakran ismeretlen okú (azaz idopátiás) hormonhiány, illetve ritkábban a genetikai eltérés, amely a felnőttkorban is megmarad. Létezik ugyanakkor felnőttkorban kezdődő növekedésihormon-hiány is.
A felnőttkori súlyos növekedésihormon-hiány klinikai tünetei:
- az izomtömeg, izomerő csökken;
- a testzsír növekszik, fokozódik a derékkörfogat és csípőkörfogat hányadosa;
- a test víztartalma csökken;
- a fizikai terhelhetőség csökken;
- az életminőség romlik;
- csontritkulás;
- inzulinrezisztencia;
- az LDL-koleszterin szintje emelkedik;
- nő a depresszióra való hajlam.
Okai
A felnőttkorban kezdődő variáns leggyakoribb oka agyalapi mirigyben képződő jóindulatú daganat, amely nyomhatja az ép agyalapimirigy-szövetet. Egyéb kórképek során szintén kialakulhat növekedésihormon-hiány. Például egy fejet ért trauma, az agyi pókhálóhártya alatti (subarachnoidalis) vérzés, rosszindulatú nyaki daganatok sugárkezelése egyaránt okozhatja.
Kezelése
A hormonpótló kezelés során szintetikus növekedési hormont tartalmazó injekciót napi egyszer kell beadni a bőr alá. Nők igénye nagyobb, mint férfiaké, és a szükséglet a kor előrehaladtával csökken. A hormonpótlás finanszírozása Magyarországon jelenleg nyolc endokrin centrumhoz kötött.
A dózist fokozatosan emelik, amíg a növekedési hormon hatására a májban kezdődő inzulinszerű növekedési faktor I (IGF-I) szintje a kívánt tartományba kerül. A kezelés előtt – amennyiben ez szükséges – a nemihormon-, mellékvesekéreg-hormon, pajzsmirigyhormon adását be kell állítani.
A kezelés ellenjavallatai: aktív rosszindulatú betegség jelenléte, agyi nyomásfokozódással járó állapotok, a retina bizonyos elváltozásai (proliferatív retinopátia). A kezelés fontosabb – ritkán előforduló – mellékhatásai az alábbiak:
- alagút-szindróma (alkarokon alakulhat ki);
- izomfájdalom;
- vízvisszatartás.
