Tüdőrák: kiderült, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a nem dohányzókra

Régóta köztudott, hogy nem csak azoknál alakulhat ki tüdőrák, akik aktívan dohányoznak vagy korábban dohányoztak, esetleg nap mint nap ki vannak téve a cigarettafüstnek. Mutatjuk, hosszú távon mi növelheti e rosszindulatú daganatos betegség kockázatát.

A tüdőrák régóta az egyik vezető halálok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint 2020-ban ez volt a leggyakoribb, halállal végződő rosszindulatú daganatos megbetegedés, ami világszerte 1,8 millió áldozatot követelt.

tüdőrák, dohányzás
A tüdőrák kialakulásának kockázatát számos tényező növelheti. Képünk illusztráció. Forrás: Getty Images

Köztudott, hogy vannak bizonyos életmódbeli tényezők – például a dohányzás – amelyek igencsak megnövelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) közlése szerint azonban a tüdőrákos betegek 10-20 százaléka soha nem dohányzott, vagy ha mégis, életük során kevesebb mint száz szál cigarettát szívott el – írja a Medical News Today.

Nem mindegy, milyen típusú a tüdőrák

A rákos sejtek méretétől függően két fő tüdőráktípust különböztetnek meg a szakemberek: a kissejtes tüdőrákot (SCLC) – ami agresszív lefolyású, gyorsan növekszik és fokozott áttétképződési hajlammal jár –, valamint a nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC), ami lassabban növekszik, és kevésbé gyorsan képez áttéteket. Utóbbi gyakoribb: a tüdőrákos esetek mintegy 80-85 százaléka tartozik ebbe a típusba. 

A legnagyobb kockázatot jelentő tényező

A több mint 1200 tudóst foglalkoztató brit Francis Crick Intézet (FCI) és a University College London (UCL) kutatócsoportja nemrégiben azt vizsgálta, hogy a nem kissejtes tüdőrákkal diagnosztizált nem dohányzó embereknél milyen környezeti hatások válthatták ki a betegséget. Rájöttek, hogy a vizsgálatba bevont alanyok többsége olyan helyen él, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a WHO által elfogadottnak tartott határértéket.

Bár a légszennyezést a szakemberek már évtizedek óta összefüggésbe hozzák a tüdőrák előfordulási gyakoriságával, eddig nem sikerült pontosan meghatározni a rosszindulatú daganat kialakulásának mechanizmusát. Az FCI és a UCL kutatócsoportja viszont áttörést ért el e téren: megállapították, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék – amelyek jellemzően a járművek kipufogógázával és a fosszilis tüzelőanyagok füstjével kerülnek a levegőbe – növelik a nem kissejtes tüdőrák kialakulásának esélyét. Ezek a nitrogén-oxidokból, talajközeli ózonból, kén-dioxidból, por- és koromszemcsékből, valamint a többi szennyező anyagból származó apró részecskék a tüdőbe jutva gyulladást okoznak, és az esetlegesen már mutációkkal rendelkező tüdősejteket rosszindulatú elváltozásra késztetik.

Így bizonyították, hogy a légszennyezés tüdőrákot okozhat

A kutatók első körben több mint 463 ezer Angliában, Dél-Koreában és Tajvanon élő ember adatait vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű szennyezett részecskéknek való kitettség összefügg a tüdőrák kockázatával a nem dohányzóknál. Ezután egereken végzett laboratóriumi vizsgálatokkal igyekeztek kideríteni az ok-okozati összefüggést. Megállapították, hogy a légszennyezésnek való kitettség jelentős mértékben növelte a rákos megbetegedések számát és súlyosságát azoknál az egereknél, amelyek két gén, az EGFR – epidermális növekedési faktor receptor – és az egyes fehérjék működését szabályozó, az áttétképződést is befolyásoló KRAS már meglévő mutációival rendelkeztek.

"Az életkor előrehaladtával a rákkeltő mutációkat tartalmazó sejtek természetes módon gyarapodnak, ám általában inaktívak maradnak. A légszennyezés azonban felébreszti ezeket a sejteket a tüdőben, arra ösztönözve őket, hogy növekedjenek és potenciális tumorokat képezzenek” – idézte a Medical News Today Charles Swantont, a kutatócsoport vezetőjét, a University College London professzorát, aki eredményeiket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság éves konferenciáján ismertette. A kutatók becslése szerint 600 ezer sejtből körülbelül 1 rejt rákkeltő mutációt.

A felfedezés több szempontból is rendkívülinek számít: amellett, hogy felhívja a figyelmet a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatokra, rávilágít a tüdőrák megelőzésének jövőbeli módjaira is.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15, +20 °C
Minimum: +4, +11 °C

A felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Szórványosan alakul ki zápor. Erős, olykor viharos lesz az északnyugati szél, 15, 20 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön újabb front, de még mindig hidegfronthoz hasonló hatás lesz tapasztalható. Görcsös fejfájás, izomgörcs léphet fel, sokan ingerlékenyek, nyugtalanok lehetnek. Az összetett légköri helyzet több panaszt is okozhat. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: